A víz, mint az élet kiindulópontja, feltehetőleg eddig csak a Föld velejárója. Mivel a földi élethez elengedhetetlen az édesvíz, amelynek készletei dinamikusan megújulnak, azonban mégis végesek, elsődleges feladataink közé tartozik a vizeink állapotának védelme. Magyarország vizeinek minősége a környező országok vízgazdálkodásának függvénye, mivel minden folyónk határon túlról ered. Valamint az éves csapadék mennyiség jelentős hatással van például a szikes területek vízellátására. Ez volt a kiindulópont, amikor azt feltételeztem, hogy egy nemzeti park, belső magterületében, rezervátumában is lehet szennyezett a víz, az óvintézkedések ellenére. Magterületnek azokat az elzárt területeket tekintjük, amelyek még nagy részben reprezentálják eredeti mivoltukat. Általában ezek a területek a leginkább féltve őrzött és elkerített rezervátumok. Mivel a lakóhelyemen a Hortobágyi Nemzeti Park az illetékes természetvédelmi hatóság, ezért ezen a területen kerestem vizsgálati területet. Így lett végül a pentezugi vadló rezervátum a diploma dolgozatom alapjául szolgáló kutatási terület. A nemzeti park munkatársai voltak a segítségemre a mintavételi területek kijelölésében. A legfontosabb szempontok, amelyeket figyelembe vettünk a mintavételi helyek kijelölésénél az az egész évben könnyű megközelíthetőség és hogy a több éves tapasztalatok alapján egész évben legyen bennük víz. Ezért 4 helyet választottunk ki, amelyeket ezután GPS koordinátával jelöltünk, ahonnan vízmintákat vettünk két egymást követő évben. A mintákat egy hónapon keresztül gyűjtöttük majd lefagyasztva tároltuk a bevizsgálásig. A vízmintákban az ammónium3, foszfát és nitrát tartalmat, valamint a pH-t és a vezetőképességet vizsgáltam, amelyeket Dr. Pregun Csaba tanár úr javaslatára választottunk ki. Ezeken felül a vizsgált a 2022-es év folyamán kiegészült kémiai oxigénigény (KOI) teszttel. A kapott eredményeket pedig táblázatba vittem és a határértéktől eltérő adatokat zöld színnel kiemeltem. A dolgozatom elején kérdéseket fogalmaztam meg, amelyekre a választ kerestem és a táblázatba foglalt adatok alapján igyekeztem megválaszolni azokat. A táblázatba vitt adatokat az Országos Vízügyi Főigazgatóság által előírt Magyar Szabvány 12749:1993-ban megjelenő táblázat szerint értékeltem ki, amely a vízminőséget 5 kategóriába sorolja. Ezek pedig a szennyezettség növekedésének sorrendjében a következők: kiváló, jó, tűrhető, szennyezett, erősen szennyezett. A víztestek kategorizálása a bennük lévő szennyezőanyag koncentrátumok függvénye, így természetesen minél nagyobb mennyiségben vannak jelen a szennyezők, annál rosszabb kategóriába tudjuk sorolni őket. Ha bármely a táblázatban megadott elem vagy vegyület átlépi a rá kiszabott határértéket annak ellenére, hogy a többi szennyező nem, akkor a víztestet a rosszabb minőségi kategóriába fog tartozni. Meggyőződésem volt, hogy a tanult terjedési formák érvényesülésével, a rezervátum területére is kihatással lesznek a mezőgazdasági és állattenyésztésben használt vegyszerek. Hiszen minden az állatok ürítése kapcsán illetve a növények kemikáliákkal történő gondozása során a talajra és ezáltal a talajba jutó anyag az esőzések során fokozatosan lentebb jut egészen a talajvízig így a felszín alatti vízmozgások révén jelentős távolságban is képesek megjelenni és gondot okozni. Ennek ellenére, ahogy a dolgozatomban is látható táblázatok prezentálja, a területen vett vízminták semmilyen kiugró szennyező értéket nem mutatnak. Az eseti kiugró értékek legvalószínűbb magyarázata pedig a területen élő állatok ürítésével függ össze, nem pedig külső szennyezés megjelenésével.