Debreceni Köztemető farkatlan kétéltű állományának felmérése és védelmük lehetőségei

Abstract

A Debreceni Nagyerdőben számos béka faj él, amik szaporodási időben a környező vizes területeket keresik fel, amiknek nagy részét dísztavak, kerti tavak, kisebb eső utáni vízfelületek, keréknyomok teszik ki. A Békás-tó után a Debreceni Köztemetőben mesterségesen létrehozott Tükör-tónak nevezett dísztavat is több kétéltű szokta ívóhelyként használni, ami a folyamatosan fennmaradó vízborítottság miatt számukra megfelelő szaporodási helynek bizonyult. A tó oldalának a felépítése túlságosan nagy akadályt képzett az itt szaporodó kétéltűek kifejlett példányai számára, így a kifejlődött békák nem tudtak kimászni a víztestből, egy betonbörtönbe kerültek, így elpusztultak. Gömöri Judit és Dr. Juhász Lajos közös munkájuk keretén belül felmérték a helyzet súlyosságát és sikeres megoldással kiküszöbölték ezt az ökológiai problémát. A dísztóba háromszög alapú hasáb alakú betontömböket helyeztek ki, mely egy teljesen egyedi békavédelmi beavatkozásnak számított. Kutatásom végzése közben felmértem a már kihelyezett békakijárók állapotát és a betontömbök elhelyezkedését. Megvizsgáltam a szaporodóhelynél megjelent békák ívási szokásait, kezdetét, hosszát, a petecsomók állapotát, illetve elhelyezkedését. Felmértem az előforduló 4 faj megjelenésének arányát, illetve a dísztóban esetlegesen megjelenő egyéb gerinces élőlényeket. A madarak is előszeretettel megmutatkoztak a területen, így azok fajainak meghatározásával, illetve a békákra ható veszélyeztető tényezőinek vizsgálatával is foglalkoztam. A tó feltöltése után a peték megjelenésével elkezdtem vizsgálni a víz fizikai tulajdonságait és azok hatását a petékre, valamint a kikelt ebihalakra. A tóba kerülő hulladékok veszélyt jelenthetnek a békák fejlődésére így azok eltávolítását is igyekeztem végrehajtani.