Emberelődök fogazati jellegzetességei

Abstract

A fosszilis fogak főszerepet játszanak a paleontológiában, és ez nem véletlen. Tény, hogy a fogak kemények, tömörek, és mineralizált szövetből állnak, ezért a fennmaradás és a megkövesedés elsődleges jelöltjei. A fogak közvetlenül érintkeznek a táplálékkal, és ez a kölcsönhatás egyenesen az evolúció útjára tereli azokat. Így a fogak sok információt rejtenek, mert közvetlenül az étrendünknek és az életmódunknak megfelelően alakultak ki. Az, hogy az őseink milyen ételeket fogyasztottak és hogyan, szintén nyomot hagyott a fogaikban életük során: a különböző tulajdonságú élelmiszerek rágásakor keletkező mikroszkopikus kopások, és a meszes lepedékben (fogkőben) megőrzött ételmaradványok. Nem csoda, hogy a XVIII-XIX. századi francia természettudós, George Cuvier báró azt mondta: “Mutasd a fogaidat, és megmondom, ki vagy”. Cuvier a gerinces fajok fosszilis fogainak sajátosságaira utalt. Ugyanígy, kisebb léptékben elmondható ez a homininekről, a rendszertani csoportról, amely a csimpánzokkal közös ősünktől ágazott el.