Az emberölés minősített esetei és privilegizált esete

dc.contributor.advisorBalla, Lajos
dc.contributor.authorJózsa, Anita
dc.contributor.departmentDE--TEK--Állam- és Jogtudományi Karen
dc.date.accessioned2007-11-27T15:10:05Z
dc.date.available2007-11-27T15:10:05Z
dc.date.created2007
dc.date.issued2007-11-27T15:10:05Z
dc.description.abstractAz élet olyan nagy kérdései, mint a gyermek születése, az elmúlás, de különösen a természetellenes halál az embereket, a közvéleményt, már a kezdetektől fogva foglalkoztatta. Hamar felismerték az emberek ugyanis azt, hogy az emberölés, olyan szörnyű cselekedet, amely jóvátehetetlen, szankcionálhatatlan és a legdrámaibb következményekkel járó, bűnök egyike, melynek üldözése bibliai távlatokba vezet vissza. A „ne ölj” parancs, évezredek etikai parancsa, amely biztosítani kívánja az élethez való jogot. Az élet, amely nem más, mint a „legelsődlegesebb” érték a világon, az egyénnek a veleszületett joga, melyet mindenkinek tiszteletben kell tartani. Egy dolog világos: az élethez való jog csak embert illet meg, kérdés azonban, hogy meddig tart. Mikor kezdődik az emberi élet: a fogantatással, vagy a születéssel? És feltétlenül a halál beállásáig tart, vagy már az előtt megszűnik valamilyen állami aktus vagy az egyén jogról való lemondása következtében? Ezekre a kérdésekre is számos válasz került elő az évszázadok alatt. Én természetesen büntetőjogi értelemben foglalkoztam a kérdéssel, most erről írok néhány mondatot. Büntetőjogi értelemben emberi életről a szülési folyamat megindulásától -tehát a magzatnak az anya testétől való elszakadási folyamat kezdetétől- az úgynevezett tolófájások megindulásától beszélünk. Ettől az időponttól kezdődik a magzat önálló élete. Ebből következően a már megindult szülés folyamán a magzat elpusztítása már nem magzatelhajtásnak, hanem emberölésnek minősül. Az emberölés szempontjából nem bír jelentőséggel, hogy az élve megszületett lény életképes-e vagy sem, a későbbiekben a szellemi, fizikai képességei lehetővé teszik-e számára az önálló életet, vagy nem. A súlyos fogyatékossággal születő gyermek megölése is megvalósítja az emberölést. Persze ez nem mindig volt így. A gyermekölés megítélése egyes korokban nagyon eltérő volt. A mai felfogás szerint, ez az egyik legnagyobb bűn, amit az élet ellen el lehet követni, ez sérti legjobban a mai ember szánalomérzetét. Voltak azonban olyan korok, ahol elfogadott cselekedet volt az emberi élet kioltása. Az ókori Spártában például azokat a csecsemőket, akiket életképtelennek tartottak szikláról dobták le. Az ókori Rómában is elfogadott volt a „kitétel”, azzal a feltétellel, hogy az ilyen életre alkalmatlan gyermeket előbb, több szomszédnak is meg kellett mutatni. Az iszlám előtti arabság, mivel igen nagy szerencsétlenségnek tartotta a leánygyermek születését, ezért megengedte azok élve eltemetését. A mai világban ilyenről már szó sincs, hiszen olyan világot élünk, ahol az ÉLET a legfontosabb, ezt semmi nem előzheti meg. Az ember, élete során mindvégig büntetőjogi oltalom alatt áll, függetlenül attól, hogy mennyi idős, egészségese vagy beteg. A hatályos jogszabályi rendelkezések szerint a haldokló megölése is emberölésnek minősül, függetlenül attól, hogy a szörnyű tett, a sértett kérésére, szenvedései megrövidítése érdekében történt. Az élet a halállal ér véget, ezért a büntetőjogi védelem másik határa a halál. Az orvostudomány a halál különböző szakaszait különbözteti meg. A klinikai halál jellemzője a szívműködés és a spontán légzés megszűnése. Ez az állapot nem minden esetben visszafordíthatatlan, mert van lehetőség újraélesztésre, így a klinikai halál állapotában lévő emberrel szemben az emberölés elkövethető. Ennek tipikus példája, ha a szív-tüdő gép segítségével létező embert a gépről lekapcsolják, ezzel a halálát okozva. A biológiai halál a klinikai halálhoz képest a központi idegrendszer leállását és a sejtrendszer lebomlásának kezdetét jelenti. Ha ez bekövetkezik, akkor beszélünk emberölésről.en
dc.description.correctorN.I.
dc.description.degreeBaen
dc.format.extent69en
dc.format.extent349907 bytes
dc.format.mimetypeapplication/pdf
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/3095
dc.language.isohuen
dc.subjectemberölésen
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Jogtudomány::Büntetőjogen
dc.titleAz emberölés minősített esetei és privilegizált eseteen
Fájlok