Barlanglakások és kőfejtők az Egri- Bükkalján
Absztrakt
Kutatásom során 10 településen mértem föl a barlanglakások állapotát, illetve 5 még ma is működő kőfejtőt bejárva értékelem a változásokat. Egy már felhagyott kőfejő esetében készített interjú alaposabban rávilágított arra milyen modern rekultivációs lehetőségek léteznek. Vizsgálataim és a felhasznált szakirodalom összevetése alapján a barlanglakások tömeges pusztulásával kell számolni a térségben. Jó hírként szolgál, hogy vannak települések ahol felfigyeltek a pinceházak kultúrtörténeti jelentőségére, így megóvásukra és renoválásukra törekednek. Ezek a funkcionális váltások segíthetnek megtartva megőrizni ennek az egyedi lakhelynek a megismertetését korunk emberével. Az egykori kőfejtők közül ma már csak töredékük üzemel. A termelés gépesítése gyorsabb, nagyobb mértékű anyagfelhasználást tesz lehetővé, mely újabb bányaudvarok megnyitását eredményezheti. Jó példát találtam arra miként lehet a bányászati tevékenység által okozott tájseb regenerálódását olyan funkcióváltással elősegíteni, mely egy város arculatát is képes befolyásolni.