Bevezetés: A gyermekkorban kialakuló szülő és gyermek közötti kötődés meghatározó kulcsélmény az ember egész életére vonatkozóan. A biztonságosan kötődő személyek körében alacsony arányban fordul elő szorongás és depresszió, a bizonytalan kötődésűeknél gyakoribb. A bizonytalan kötődés a korai szülő-gyermek kölcsönhatásokkal, biológiai tényezőkkel és a környezeti faktorokkal cirkuláris okságban állnak egymással, amelyek hozzájárulnak különböző pszichiátriai kórképek megjelenéséhez, mint például az evészavarok kialakulásához. A klasszikus evészavarokhoz gyakran társulnak pszichés problémák, mint például a szorongás és a depresszió. Az evészavarok kialakulásának hátterében legfőképp az anya-gyermek közötti kapcsolat áll. Van kapcsolat a diszfunkcionális kötődési mintázatok és az evészavarok kialakulása között, elmondható, hogy minél diszfunkcionálisabb a kötődés, annál súlyosabbak az evészavartünetek. Célkitűzés: Feltárni, hogy a diszfunkcionális kötődés kapcsolatban áll-e az evészavarra utaló tünetek meglétével és a szorongás, depresszió a bizonytalan kötődésű és az evészavartünetekkel rendelkezőek körében is egyaránt gyakoribb. Módszerek: Nem klinikai mintán végzett online kérdőíves vizsgálat (82 fő, átlagéletkor: 43,11 év), a minta 1,2%-a alultáplált, 40,2%-a normál testtömegű és 58,5%-uk túlsúlyos volt, a mérőeszközök vizsgálta a kötődési mintázatot, az evészavartüneteket, a szorongás és a depresszió értékeit. Eredmények: A kötődési mintázatokat mérő RSQ kérdőív bizalmatlan és az elkerülő alskálája került értelmezésre, a biztonságos és az aggodalmaskodó alskála nem mért megbízhatóan ebben a vizsgálatban. Az eredmények azt mutatják, hogy az RSQ kérdőív bizalmatlan alskálája a legtöbb Evési Zavar Kérdőív (EDI) alskálájával pozitívan korrelál, azonban az RSQ kérdőív elkerülő alskálája egyik EDI alskálával sem korrelál, kivétel ez alól a perfekcionizmus alskála. Legerősebb együttjárást az RSQ kérdőív bizalmatlan alskálájával a testi elégedetlenség (p<0,001; r=0,363), az elégtelenség érzése (p<0,001; r=0,321), az interperszonális bizalmatlanság (p<0,001; r=0,556) és az interoceptív tudatosság (p<0,001; r=0,351) alskála mutat. Az RSQ bizalmatlan alskála és az EDI bulimia alskála között van kapcsolat, pozitívan korrelál a bulimia alskála pontszámával (p = 0,036; r = 0,232). Az RSQ bizalmatlan alskála pozitívan korrelál a depresszió értékeivel (p <0,001; r = 0,512). Az RSQ bizalmatlan alskála szignifikáns pozitív irányú együttjárást mutat a szorongás értékeivel (p <0,001; r = 0,450). Az RSQ kérdőív elkerülő alskálája sem a depresszióval, sem a szorongással korrelál. Az EDI pozitív kapcsolatot mutat a depresszió és a szorongás értékeivel, kivéve az EDI perfekcionizmus alskála és a depresszió között nincs kapcsolat. Megbeszélés: A szakirodalmi háttér és a vizsgálati eredmények alapján elmondható, hogy a diszfunkcionális kötődés kapcsolatban áll az evészavarra utaló tünetek meglétével és a szorongás, depresszió a bizonytalan kötődésű és az evészavartünetekkel rendelkezőek körében is egyaránt gyakoribb. A diagnózis felállításához és a terápiás folyamat megalkotásához kulcsfontosságú a személyiségjegyek feltérképezése, az adaptív reflektív funkciók elősegítik a biztonságos kötődés kialakítását. Evészavarban szenvedőknél a gyógyszeres kezelés, másrészt különbözőféle terápiás módszerek segítik az evészavarok gyógyulását.