A Fertő-Hanság Nemzeti Park területén található Nyirkai-Hany a Bősárkányi-láptorok közelében, a Dél-Hanság medencéjének egyik legmélyebben fekvő részén található. Rekonstrukciójára 2001-ben került sor. A terület része a Natura 2000 hálózatnak és a Ramsari Egyezménynek is. A területen három, egymástól függetlenül kezelhető, különböző méretű (85, 130, 215 ha) „kazettát” alakítottak ki. Az összesen 430 ha-os terület vízpótlása a Rábca folyóból történik. Mindhárom „kazetta” vízszintje egész évben egyformán kiegyenlített és magasan tartott. A nyílt vízfelületek kialakításának, a lápi vegetáció, a vízi növényzet helyreállításának és a Hanságban őshonos halak visszatelepítésének fő célja a vízimadarak számára zavartalan fészkelő-, és táplálkozó-terület biztosítása volt. Az elárasztást követően meginduló szukcessziós folyamat eredményeképpen a három „kazettán” különböző, mozaikos szerkezetű, változatos élőhelyek alakultak ki. 2002-ben, 2006-ban és 2007-ben heti rendszerességgel felmérést végeztünk az árasztás egész területén, amelynek során megállapítottuk a madarak faj és egyedszámát. A változások monitorizálásához a 20 legjellemzőbb madárfajt (récék, sirályok, csérek, szerkők) választottuk ki. A vizsgálat során összehasonlítottuk a három „kazetta” fajközösségét egymással az egyes években, valamint az egyes „kazetták”, illetve a teljes terület fajszerkezetének változását a három különböző évben. Az összehasonlításokhoz Shannon-Wiener diverzitás indexet, faj-egyenletességi értéket és Renkonen-féle hasonlósági indexet használtunk. A vizsgálat öt éve alatt az egyes fajok mennyiségi viszonyai nagyon megváltoztak. Bizonyos madárfajok egyedszáma megsokszorozódott, másoké viszont lényegesen lecsökkent. 2006-ra a dankasirályok egyedszáma az 1-es kazettán a duplájára emelkedett, ami az ott kialakított mesterséges sziget költőállományát jelenti. Jelentős növekedést tapasztaltunk a tőkés récék esetében is. Az egyedszám az egész rekonstrukción 2006-ra háromszorosára, majd 2007-ben 4-szeresére emelkedett. Ezzel szemben mindhárom tavon a kanalas és az üstökös récénél csökkenést tapasztaltunk. A csörgő és a böjti réce egyedszáma 2006-ra lényegesen alacsonyabb lett. A csörgő réce 2007-re számottevő növekedést mutatott, míg a böjti réce esetében a drasztikus visszaesés után csak kis mértékű növekedés volt jellemző. Ezt a változást mutatja a diverzitási és az egyenletességi érték drasztikus csökkenése is. Mivel a rekonstrukció kialakítása lehetővé teszi mindhárom terület önálló kezelését, így nem indokolt az egyformán magas vízszint megtartása az egész rekonstrukció területén, ami egyik oka lehet a vízinövények pusztulásának. A madárközösségek diverzitásának pozitív alakulása szempontjából fontos feladatnak tartjuk az egyes területek vízszintjének szabályozását.