területhasználat hatása felhagyott szántó gyepesedési folyamatára

A tétel rövid nézete
dc.contributor.authorBajnok, Márta
dc.contributor.authorHalász, András
dc.contributor.authorSzíjgyártó, Anita
dc.contributor.authorTasi, Julianna
dc.date.accessioned2024-07-23T12:24:32Z
dc.date.available2024-07-23T12:24:32Z
dc.date.issued2018-12-31
dc.description.abstractVizsgálataink során egy korábban évtizedeken át szántóként művelt 40 hektáros területen a művelés felhagyását követő 22-23. években a gyepesedés állapotának megállapítása céljából végeztünk növényállomány felvételezéseket Balázs módszerével (Balázs, 1949, 1960). A privatizáció során a területet felparcellázták és a tulajdonosok különböző módon művelték, illetve nem művelték. A kiválasztott három kezelés a természetes szukcesszió (semmilyen emberi beavatkozás nem történt a felhagyás óta), az évente egyszeri, június végén (a parlagfű kötelező irtása végett) elvégzett kaszálás és az évente kétszeri, a növények fejlődéséhez igazított, virágzás körüli kaszálás. A fajok száma, a faji sokféleség szempontjából a gyakoribb hasznosítás (kétszeri kaszálás) volt a legjobb hatású. A takarmányozási érték is az így kezelt területen volt a legnagyobb, a Balázs-féle K-érték 3 körüli, ami jó minőségű takarmányt jelent. Ennek oka elsősorban az alacsonyan tartott gyep, melyben a fényigényes pillangósvirágúak nagyon felszaporodtak (30% körüli borítás). A füvesedés szempontjából az évente egyszeri, késői kaszálás alakított ki legjobb gyepet, 40-70% pázsitfű borítással. A várható szárazanyaghozamot tekintve is ez volt a legeredményesebb területhasználat. A gyomosodás, főleg az özöngyomok elterjedése a természetes szukcessziójú területen volt jellemző, a Solidago ssp. 30-45%-os borítása révén. A 2017 nyarán történt hatósági kényszerkaszálás hatására a következő tavaszra ez 17%-ra csökkent. A felhagyás utáni, még bolygatási hatás alatti parlagfüvesedés már rég megszűnt, a vizsgálat idején egyáltalán nem találtunk parlagfüvet egyik területen sem. hu
dc.formatapplication/pdf
dc.identifier.citationGyepgazdálkodási Közlemények, Évf. 16 szám 1-2 (2018): Gyepgazdálkodási Közlemények (GS-18) , 3-10.
dc.identifier.doihttps://doi.org/10.55725/gygk/2018/16/1-2/9508
dc.identifier.issn1785-2498
dc.identifier.issue1-2
dc.identifier.jatitleGyepgazdálk. közl.
dc.identifier.jtitleGyepgazdálkodási Közlemények
dc.identifier.urihttps://hdl.handle.net/2437/376759
dc.identifier.volume16
dc.languagehu
dc.relationhttps://ojs.lib.unideb.hu/gygk/article/view/9508
dc.rights.accessOpen Access
dc.rights.ownerGyepgazdálkodási Közlemények
dc.subjectterülethasználati módokhu
dc.subjecttermészetes szukcesszióhu
dc.subjectkaszáláshu
dc.subjectborítási százalékhu
dc.subjecttakarmányminőséghu
dc.titleterülethasználat hatása felhagyott szántó gyepesedési folyamatárahu
dc.typefolyóiratcikkhu
dc.typearticleen
Fájlok
Eredeti köteg (ORIGINAL bundle)
Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
Nincs kép
Név:
pdf
Méret:
145.25 KB
Formátum:
Adobe Portable Document Format
Letöltés
Gyűjtemények
Gyepgazdálkodási Közlemények (DE-journals)