A területhasználat hatása felhagyott szántó gyepesedési folyamatára

A tétel rövid nézete
dc.contributor.authorBajnok, Márta
dc.contributor.authorHalász, András
dc.contributor.authorSzíjgyártó, Anita
dc.contributor.authorTasi, Julianna
dc.date.accessioned2024-07-23T12:24:32Z
dc.date.available2024-07-23T12:24:32Z
dc.date.issued2018-12-31
dc.description.abstractVizsgálataink során egy korábban évtizedeken át szántóként művelt 40 hektáros területen a művelés felhagyását követő 22-23. években a gyepesedés állapotának megállapítása céljából végeztünk növényállomány felvételezéseket Balázs módszerével (Balázs, 1949, 1960). A privatizáció során a területet felparcellázták és a tulajdonosok különböző módon művelték, illetve nem művelték. A kiválasztott három kezelés a természetes szukcesszió (semmilyen emberi beavatkozás nem történt a felhagyás óta), az évente egyszeri, június végén (a parlagfű kötelező irtása végett) elvégzett kaszálás és az évente kétszeri, a növények fejlődéséhez igazított, virágzás körüli kaszálás. A fajok száma, a faji sokféleség szempontjából a gyakoribb hasznosítás (kétszeri kaszálás) volt a legjobb hatású. A takarmányozási érték is az így kezelt területen volt a legnagyobb, a Balázs-féle K-érték 3 körüli, ami jó minőségű takarmányt jelent. Ennek oka elsősorban az alacsonyan tartott gyep, melyben a fényigényes pillangósvirágúak nagyon felszaporodtak (30% körüli borítás). A füvesedés szempontjából az évente egyszeri, késői kaszálás alakított ki legjobb gyepet, 40-70% pázsitfű borítással. A várható szárazanyaghozamot tekintve is ez volt a legeredményesebb területhasználat. A gyomosodás, főleg az özöngyomok elterjedése a természetes szukcessziójú területen volt jellemző, a Solidago ssp. 30-45%-os borítása révén. A 2017 nyarán történt hatósági kényszerkaszálás hatására a következő tavaszra ez 17%-ra csökkent. A felhagyás utáni, még bolygatási hatás alatti parlagfüvesedés már rég megszűnt, a vizsgálat idején egyáltalán nem találtunk parlagfüvet egyik területen sem. hu
dc.formatapplication/pdf
dc.identifier.citationGyepgazdálkodási Közlemények, Évf. 16 szám 1-2 (2018): Gyepgazdálkodási Közlemények (GS-18) , 3-10.
dc.identifier.doihttps://doi.org/10.55725/gygk/2018/16/1-2/9508
dc.identifier.issn1785-2498
dc.identifier.issue1-2
dc.identifier.jatitleGyepgazdálk. közl.
dc.identifier.jtitleGyepgazdálkodási Közlemények
dc.identifier.urihttps://hdl.handle.net/2437/376759en
dc.identifier.volume16
dc.languagehu
dc.relationhttps://ojs.lib.unideb.hu/gygk/article/view/9508
dc.rights.accessOpen Access
dc.rights.ownerGyepgazdálkodási Közlemények
dc.subjectterülethasználati módokhu
dc.subjecttermészetes szukcesszióhu
dc.subjectkaszáláshu
dc.subjectborítási százalékhu
dc.subjecttakarmányminőséghu
dc.titleA területhasználat hatása felhagyott szántó gyepesedési folyamatárahu
dc.typefolyóiratcikkhu
dc.typearticleen
dc.type.detailedmagyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapbanhu
Fájlok
Eredeti köteg (ORIGINAL bundle)
Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
Nincs kép
Név:
pdf
Méret:
145.25 KB
Formátum:
Adobe Portable Document Format
Letöltés
Gyűjtemények
Gyepgazdálkodási Közlemények (DE-journals)