Dolgozatomban a magyar fiatalok szexuális gyakorlatában a kétezres években érzékelhető változásokkal és azok lehetséges okaival foglalkozom. A szexualitás, bár feltételei biológiaiak és pszichológiaiak, egyben társadalmi konstrukció is, és bár a szexualitás-kutatás történetének elején kevesen gondolták, társadalmilag erősen meghatározott. Különböző változatai léteznek adott történeti kor és adott társadalom tulajdonságainak függvényeként. A téma átfogó, össztársadalmi jellegét tekintve ezért kevert módszert alkalmazva kerülök közelebb a megoldáshoz. A hazai és nemzetközi ifjúságkutatások által mérhető, gyakorlatban bekövetkezett változásokat a szocializációelméletekből kiindulva az identitás és a forgatókönyv elméletekkel kiegészítve a fő szocializációs ágensekben (család, iskola, média, kortársak) történt változásokkal magyarázom. A survey adatok elemzését, elméleti-szakirodalmi elemzéssel egészítem ki, amelyek így együtt, egy az alapozott elmélethez (Grounded Theory) közel álló kutatási praxist alkotnak. Ez a kutatási gyakorlat a nyers adatok értelmezésétől az elméletalkotásig és az elmélet empirikus tesztelésig vezető út végigjárását teszi lehetővé. A felhasznált survey adatok a Magyar Ifjúság és a HBSC hazai és nemzetközi nagymintás ifjúságkutatásainak eredményei.