A mai kor által diktált feszített tempó és feltételek mellett tudnak-e az építőipari kivitelezők hibátlanul teljesíteni, amennyiben nem, ki lesz a felelős azért, ha mégis hibás az épület? A téma, és annak jogi szabályozási háttere igen szerteágazó, jogi és műszaki szempontból is több oldalról megközelíthető, a bírói gyakorlatban is számtalan jogeset lelhető fel az építési kivitelezési szerződések hibás teljesítése miatt indított perekben, a kártérítési és szavatossági igények érvényesítésével kapcsolatban. A dolgozat egy komplex ismeretanyagot foglal össze annak bemutatásához, hogy a hibás teljesítés esetén milyen felelősségi szabályok érvényesülnek, mindezt a bírói gyakorlat szemszögéből is megvilágítva. A dolgozat egy átfogó képet ad a mai magyar építőipar szereplőiről, és azokról a lehetséges veszélyforrásokról, melyekkel szembe kell nézni egy új lakás építtetésekor. Visszatekintek a magyar építőipar múltjára, összehasonlítva a jelenkor kivitelezési tevékenységével. Áttekinti az építési tevékenység végzésének a téma szempontjából releváns hatályos jogszabályi előírásait, az építési kivitelezési szerződéses jogviszonyokat, a tervezésben és kivitelezésben résztvevők felelősségi körét, a hibás teljesítés anyagi jogi szabályait. A tervezési és kivitelezési szerződések alanyainak bemutatását a dolgozatban kiemelt jelentőséggel bír, fontosnak, ha tisztában vagyunk azzal, hogy kinek mi a feladata a tervezés és építkezés során és az egyes szereplők milyen viszonyban állnak egymással, hogyan épülnek egymásra a tevékenységek, úgy a felelősségi szabályok is érthetőbbé válnak a kivitelezési szerződéses jogviszonyokban előforduló hibás teljesítés miatt. Az építési hiba meghatározását követően a dolgozat foglalkozik a jótállás témakörével, azaz, milyen garanciális jogai vannak az építtetőknek, jogaikat kivel szemben, milyen feltételekkel, és mennyi ideig tudják érvényesíteni.