Tekintve, hogy az ISZB korunk egyik legjelentősebb népbetegsége, mely egyes becslések szerint a világ populációjának 1,72%-át érinti, a kórkép biztonságos és hatékony farmakoterápiája százmilliók életminőségét és életkilátásait javíthatja. Az ischaemiás szívbetegség leggyakrabban atherosclerosis talaján alakul ki. Akut formájában általában egy koronáriaplakk megrepedése és a következményes thrombosis a kiváltó ok, krónikusan a koronária szűkület és a szív megnövekedett oxigén igénye okozza a betegséget. Az akut kórkép kezelésének legfontosabb modalitása a perkután koronária intervenció, azonban krónikus esetekben, beavatkozás után és a beavatkozásra alkalmatlanoknál a gyógyszeres terápiát részesítjük előnyben. A klasszikus szerek közé a nitrátok, kálciumcsatorna-gátlók, béta receptor blokkolók, ACE gátlók, statinok és thrombocyta aggregácó gátlók tartoznak, melyeket évtizedek óta használunk a kórkép kontrollálására. Az újabb szerek közé tartozik a ranolazin, az ivabradin, a trimetazidin és a levosimendan, melyek a szív oxigénigényének csökkentésén keresztül fejtik ki hatásukat. Új szerek még a nicorandil, a molsidomin és a fasudil, melyek a koronáriák tágításával a szív oxigénellátását fokozzák. A jövőbeli terápiás lehetőségek pedig a kísérleti fázisban lévő acetilszalicilsav – NO donor hibrid, az ERJ–500, illetve a vaszkuláris endotheliális növekedési faktor terápia és a CD34+ sejtterápia is.