Új lehetőségek az ischaemiás szívbetegség farmakoterápiájában
| dc.contributor.advisor | Pórszász, Róbert | |
| dc.contributor.advisordept | Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet | hu_HU |
| dc.contributor.author | Szepesi, Csongor István | |
| dc.contributor.department | DE--Általános Orvostudományi Kar | hu_HU |
| dc.contributor.opponent | Szentmiklósi, József András | |
| dc.contributor.opponent | Drimba, László | |
| dc.contributor.opponentdept | Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet | hu_HU |
| dc.contributor.opponentdept | Kenézy Kórház, Központi Aneszteziológiai és Intezív Terápiás Osztály | hu_HU |
| dc.date.accessioned | 2021-09-16T07:31:06Z | |
| dc.date.available | 2021-09-16T07:31:06Z | |
| dc.date.created | 2021 | |
| dc.description.abstract | Tekintve, hogy az ISZB korunk egyik legjelentősebb népbetegsége, mely egyes becslések szerint a világ populációjának 1,72%-át érinti, a kórkép biztonságos és hatékony farmakoterápiája százmilliók életminőségét és életkilátásait javíthatja. Az ischaemiás szívbetegség leggyakrabban atherosclerosis talaján alakul ki. Akut formájában általában egy koronáriaplakk megrepedése és a következményes thrombosis a kiváltó ok, krónikusan a koronária szűkület és a szív megnövekedett oxigén igénye okozza a betegséget. Az akut kórkép kezelésének legfontosabb modalitása a perkután koronária intervenció, azonban krónikus esetekben, beavatkozás után és a beavatkozásra alkalmatlanoknál a gyógyszeres terápiát részesítjük előnyben. A klasszikus szerek közé a nitrátok, kálciumcsatorna-gátlók, béta receptor blokkolók, ACE gátlók, statinok és thrombocyta aggregácó gátlók tartoznak, melyeket évtizedek óta használunk a kórkép kontrollálására. Az újabb szerek közé tartozik a ranolazin, az ivabradin, a trimetazidin és a levosimendan, melyek a szív oxigénigényének csökkentésén keresztül fejtik ki hatásukat. Új szerek még a nicorandil, a molsidomin és a fasudil, melyek a koronáriák tágításával a szív oxigénellátását fokozzák. A jövőbeli terápiás lehetőségek pedig a kísérleti fázisban lévő acetilszalicilsav – NO donor hibrid, az ERJ–500, illetve a vaszkuláris endotheliális növekedési faktor terápia és a CD34+ sejtterápia is. | hu_HU |
| dc.description.corrector | hbk | |
| dc.description.course | általános orvostudományi | hu_HU |
| dc.description.courseact | nappali | hu_HU |
| dc.description.courselang | magyar | hu_HU |
| dc.description.degree | egységes, osztatlan | hu_HU |
| dc.format.extent | 38 | hu_HU |
| dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/321746 | |
| dc.language.iso | hu | hu_HU |
| dc.subject | ischaemiás szívbetegség farmakoterápia | hu_HU |
| dc.subject | ischaemiás szívbetegség | hu_HU |
| dc.subject.dspace | DEENK Témalista::Orvostudomány::Farmakológia | hu_HU |
| dc.title | Új lehetőségek az ischaemiás szívbetegség farmakoterápiájában | hu_HU |