A válás folyamata a társadalom minden korát érinti valamilyen mértékben. Egy házasság felbomlása okaitól függetlenül hordoz magában nehézségeket, amikkel sok esetben a gyermekeknek is szembe kell nézniük. Témaválasztásom oka, hogy szerettem volna megtudni, hogy mit gondolnak a már felnőtt gyermekek arról, hogy szüleik külön utakra tértek és ők hogyan látták, és élték meg ezt a folyamatot a saját szemszögükből. Fő céljaim közé tartozott feltárni, hogy a szülői párkapcsolati és konfliktuskezelési minták mennyire befolyásolják a már felnőtt gyermek párkapcsolati mintáit és konfliktuskezelési stratégiáit. A dolgozat két fejezetre bontva tárgyalja a választott téma megértéséhez szükséges szakirodalmakat, kutatási eredményeket. Az első fejezet a család témakörére, míg a második a konfliktus fogalmi kereteire és a válásra, annak hatásaira épül. A kutatás módszereként kvalitatív, félig strukturált interjús kutatást alkalmaztam. Egyik fő konklúzióm, hogy a szülői konfliktuskezelési minták oly módon hatnak az interjúalany konfliktuskezelési módjaira, hogy a már felnőtt gyermekek úgy kezelik nézeteltéréseiket, ahogyan az egyik szülőjük tette a veszekedések alkalmával. Végső megállapításom, hogy tulajdonképpen nem maga a válás, ami jelentőséggel bír az egyének életében, hanem a válást eredményező folyamatok megélése, illetve a szülői konfliktusok súlyossága, ami nyomot hagyott bennük és hatással van a párkapcsolatban tanúsított attitűdjeikre és párválasztásukra egyaránt.