Mikroelemtartalom-mérési módszer kidolgozása borra, direkt mintabevitel esetén, multielemes ICP-MS mérésnél

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorAndrási, Dávid
dc.contributor.advisorKovács, Béla Róbert
dc.contributor.authorSoós, Áron
dc.contributor.departmentDE--ATC--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karhu_HU
dc.date.accessioned2012-10-31T08:47:26Z
dc.date.available2012-10-31T08:47:26Z
dc.date.created2012-10-19
dc.date.issued2012-10-31T08:47:26Z
dc.description.abstractMagyarország kultúrájában a borok jelentős szereppel bírnak, a szeszesital-fogyasztás egyik legjelentősebb formáját adják. A hivatásszerűen ezzel foglalkozó szőlészetek, pincészetek biztosítják a bortermelés jelentős részét, ám a háztájon készített borok mennyisége is számottevő. Mivel nagy a jelentősége a fogyasztás terén is, ezért a háztáji borok minőségének vizsgálata az analitika kiemelten fontos feladatát kell hogy képezze. Az elmúlt évtizedekben nagy fejlődésen ment keresztül az analitikai kémia, új elemzési módok és ezek készülékei jelentek meg, melyekkel többek között a bor mikroelem-tartalmát is lehet vizsgálni. Az elemtartalom-vizsgálatoknak többek között az esszenciális és potenciálisan toxikus elemek mennyiségének meghatározása miatt van nagy jelentősége, arzénre, higanyra, ólomra, kadmiumra, rézre és cinkre egészségügyi határérték is vonatkozik. Az egészségügyi vonatkozása mellett technológiai igényeket és eredetmeghatározási célt is szolgálhat a mikroelem-tartalom mérés. Ezek közé az új készülékek közé tartozik az induktív csatolású plazma tömegspektrométer (ICP-MS), melynek előnye a gyors és multielemes mérés és az alacsony kimutatási határ. Napjainkban általános a mérést megelőző salétromsavas és hidrogén-peroxidos, mikrohullámú kezeléssel egybekötött mintaelőkészítési eljárás. Ez azt a célt szolgálja, hogy a minta szerves anyagai elroncsolódjanak, ezáltal megakadályozzuk azt, hogy módosítsa az elemek pontos mérhetőségét, mivel a szerves vegyületek zavarást okozhatnak a meghatározás során. ICP-MS technikánál a savas roncsolás legfőbb hátránya az, hogy a mintaelőkészítést követően hígítás szükséges a készülék megóvásának érdekében, csökkentve a méréskor közvetlenül mérhető elemkoncentrációt, így egyes mikroelemek mennyisége a kimutatási határ alá is csökkenhet. Emellett időigényes, mivel előkezeléssel együtt a mintaelőkészítés közel 1 napot vesz igénybe. Korlátozza a mintaszámot a mikrohullámú roncsoló tégelyeinek, a teflonbombáknak a száma is, tehát a mintaátbocsátási sebessége is alacsony. Hátrányaihoz hozzátartozik, hogy a sav hozzáadásával, a teflonbombába töltéssel, a nagy számú pipettázással nagyobb esélyt adunk a szennyeződésnek. A költségeket figyelembe véve elmondható, hogy a desztillált roncsolósav ára nagyjából ötszöröse az amúgy is drága, de szennyeződéseket kis mennyiségben tartalmazó savakénak. Végül figyelembe vehetők a környezetvédelmi szempontok is, melyekben a nagy mennyiségű vegyszer és sav felhasználása miatt szintén rosszul szerepel ez a mintaelőkészítési módszer.hu_HU
dc.description.courseÉlelmiszermérnökihu_HU
dc.description.degreeBschu_HU
dc.format.extent76hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/146274
dc.language.isohuhu_HU
dc.subjectbelső standardhu_HU
dc.subjectICP-MShu_HU
dc.subjectborhu_HU
dc.subjectdirekt mintabevitelhu_HU
dc.subject.dspaceanalitikai kémiahu_HU
dc.titleMikroelemtartalom-mérési módszer kidolgozása borra, direkt mintabevitel esetén, multielemes ICP-MS mérésnélhu_HU
Fájlok
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar)