Dolgozatom elején meg szertném határozni a diagnózist ami alapján a pénzrendszerünket felelősségre vonhatjuk. Gondolom ezt nem nehéz bárkinek is észrevenni, hiszen jelenleg is egy gazdasági válságot élünk meg, aminek a hatását tapasztaljuk közvetlenül vagy közvetetten a mindennapi életünkben. Beszélhetünk itt vállakozások csődjéről vagy munkahelyek elvesztéséről, kilakoltatásról, fizetések csökkentéséről akár adók növekedéséről is. Ezek a jelenségek végső soron az emberekre vannak hatással azokra a hús vér fizikai személyekre, akiknek az állatoktól megkülönböztetve öntudatuk van és azért dolgoznak, meg tanulnak, hogy egy könnyebb élethelyzetbe kerülve boldogok legyenek. A Pénz fogalmának boncolgatásával arra a következtetésre jutok, hogy korunk pénzrendszerének közvetítő közege, az egy belső érték nélküli pénz , egy jel és csak annak van értéke amit ez a jel jelez. Csak akkor tudja ez a jel betölteni a gazdasági élet közvetítő közegének a szerepét, ha megvan a gazdasági szereplőkben a pénz iránt bizalom. Dolgozatom következő és egyben központi témája a kamat. A kamatos kamat exponencialitását a természet képtelen lekövetni. A kamat egy másik problémája az, hogy hogy a munkajövedelem az kénytelen munkával előállítani a kamatot. A pénz mint tőke jövedelmét a kamat automatikusan, vagy az inflációs veszteséggel fedezi. A munka az inflációt nem tudja automatikusan fedezni csak mint többletmunka. Ebből adódik, hogy a munkától folyamatosan átcsoportosul a pénz mint eszköz a tőkéhez és itt a szakadékot folyamatosan növeli. Ezért az inflácós veszteséget a kamat csak a tőke esetében pótolja, a munka esetében nem. Ez az exponenciális növekedés nem csak azt jelenti, hogy erőforrásainkat elpazaroljuk, hanem ez gerjeszti magát azt az inflációt amelyikben az előbbi hatás is többek között érvényesült. Gustav Ruhland (1860-1914) a svájci Freiburg egyetem tanára volt. A legjelentősebb műve a „Politikai gazdaságtan renszere” című művében a történelem magaskúltúráit kutatja. Megállapítása szerint minden magas kultúra bukása a kamatmechanizmussal működtetett pénzrendszer miatt következett be. Arra következtetésre jut, hogy a kamat révén először rendkívül gyorsan növekszik a tőke mennyisége és a termelékanység, amit aztán az egyenlőtlen és igazságtalan vagyonmegosztás követ. A tásadalom többségét tekintve egyre jellemzőbbé válik az elszegényedés, ami a társadalom visszaesését és a végül a hanyatlását fogja eredményezni. Ugyanezeket az állomásokat lehet észrevenni a XX. században felemelkedő európai kultúrában is, ami szerinte ugyanúgy, az előző hatalmak bukásának pédáját fogja követni. A koncepció részletesebb bemutatása a Római Birodalom bukása révén kerül bemutatásra. Az Iszlám Bank: A hagyományos bankokkal szemben, akik számára csak a minél nagyobb profitszerzés a cél, az iszlám bankoknak társadalmi felelősségük van. Az iszlám intézet csak olyan befektetések finanszírozásában nyújt segítséget amelyek nem kapcsolódnak kétes hírű iparágakhoz (szerencsejáték, pornó stb.) és a hozamot előre meghatározott hányadban osztja fel saját maga és a befektető között. Az az érdekesség, hogyha a befektetés rosszul sűl el akkor a felek hasonló arányban viselik a veszteséget is. A szintetikus pénzeket boncolgató pefejezetben azt szeretném kifejteni hogy a munkamegosztás elszámolásából, ami a pénznek és a számvitelnek a feladata, az erkölcs mint érték teljesen elveszett. Míg az iszlám csak a reálgazdaságba fektet, addig az euroatlanti övezetet képviselő kereszténység a pénzügyi rendszert kiengedte a keze alól. Ezzel teret engedett a pénznek, ami megtalálta a módot, hogy saját magát is szintetikusan elő tudja állítani. Silvio Gesell koncepciójával egy alternatívát szeretnék bemutatni arra, hogy nem teljesen minden kell szükségszerűen napjaing valósága szerint működjön. Gesell egy szabadpénzrendszert képzelt el ahol nincs szükség kamatra, az emberek tulajdonában marad a munkájuk eredménye. Végezetül Gesell elméletének gyakorlati megvalósulásai közül mutatom be a svájci WIR rendszert, a wörgli szabadpénzt és a hazánkban működő soproni Kékfrankot.