A szellemi tulajdonjogok a kibertérben egyértelműen sérülékenyebbek a biztonsági fenyegetésekkel és konfliktusokkal szemben, mint a hagyományos földrajzi környezetben. Ezért a szellemi tulajdon és a kibertér közötti kapcsolat olyan jogi környezet megteremtése iránti igényből fakad, amely követni tudja a technológiai fejlődést és az innovációt a piaci szereplők és a fogyasztók szükséges jogi védelemének biztosítása érdekében. A szellemi tulajdon és a kibertér jelenlegi kapcsolata a védjegyek és a domainnevek tulajdonosai közötti versenyhelyzetben mutatkozik meg, ami jelenleg leginkább instabilnak nevezhető. A disszertáció első része a „domainnevek kontra védjegy” kérdésére összpontosít, megvizsgálva a domainnevek jogi természetét, a keresőmotorok és a védjegyek közötti kapcsolatot, valamint a COVID-19 válság nemzetközi szinten érzékelhető hatását a domainnév-iparra és annak jogi védettségére. A dolgozat második részében a szerző a domainnevek és a védjegyek közötti konfliktus mechanizmusát tárgyalja, különös tekintettel a konfliktus okaira a regisztrációs ügynökségek/szervek szerepére visszavezethetően, valamint a cybersquatting és a fordított domainnév eltérítés jelenségére. A disszertáció harmadik része a domainnév- és a védjegyjogosultak közötti konfliktus feloldásának mechanizmusát elemzi az UDRP-szabályok segítségével. A negyedik részben a szerző a releváns aktorok közötti konfliktusok bírósági eszközökkel történő megoldásának lehetőségeit vizsgálja. A kutatás eredményei alapján levonható a fő következtetés, hogy a domainnevek legjobb, átfogó védelmet biztosító jogi adaptációja az, hogy a domainneveket a szellemi tulajdon részeként digitális védjegyként kezeljük, azt a sajátosságot figyelembe véve, hogy csak a kibertérben használatosak. A domainnévvel kapcsolatos jogok védelmére vonatkozó igény egyes szegmenseinek elemzése azt mutatja, hogy az UDRP-szabályok és a bírósági eszközök kettős rendszerét javítani kell a releváns aktorok érdekeinek megfelelő védelme érdekében. Intellectual property rights in cyberspace are evidently more vulnerable to security threats and conflicts than in the traditional geographical environment. Therefore, the relationship between intellectual property and cyberspace stems from the need to find a legislative development that goes hand in hand with technical development to ensure the ongoing necessary protection in a rapidly innovative, fluid environment. The current relationship between intellectual property and cyberspace can be incarnated in the competitive situations between trademark holders and domain name owners, which are described chiefly as unstable. The first part of the dissertation focuses on the issue of domain names versus trademark by examining the legal nature of domain names, the relationship between search engines and trademarks and the impact of the international epidemic crisis on the domain name industry and its immunity. In the second part of the work, the author discusses the mechanism of the conflict between domain names and trademarks, focusing in particular on the reasons behind the conflict based on the role of registration agencies and the phenomena of cybersquatting and reverse domain name hijacking. The third part of this thesis provides an analysis of the mechanism for resolving the conflict between the domain name holders and the trademark holder through the UDRP rules. In the fourth part, the author envisages the resolution of conflicts between the main stakeholders through judicial instruments. Based on the results of the research, the main conclusion can be drawn that the best legal adaptation of domain names, which provides comprehensive protection, is that domain names are considered a digital trademark as part of intellectual property, with the special characteristic that they are used only in cyberspace. The analysis of the specific segments of the need for protection of domain name related rights shows that the dual system of UDRP rules and judicial instruments needs to be improved to satisfy the main stakeholders' interests.