Biomassza-fajgazdagság kapcsolatok vizsgálata szikes gyepekben és vizes élőhelyeken

dc.contributor.authorTóth, Katalin
dc.date.accessioned2024-07-23T12:24:51Z
dc.date.available2024-07-23T12:24:51Z
dc.date.issued2021-09-12
dc.description.abstractFor an effective conservation and management in grasslands and wetlands it is essential to understand mechanisms sustaining biodiversity. Understanding biomass-species richness relationships is in the focus of recent scientific interest both from the agricultural and nature conservation point of view. We provided a detailed analysis of the relationship between major biomass components (total aboveground biomass and litter), and species richness along a long productivity gradient in grasslands and wetlands. We studied eight types of alkali and loess grasslands and five types of alkali wetlands in Hortobágy National Park, East-Hungary. We found that the relationship between total biomass and species richness can be described by humped-back curves both in grasslands and wetlands. was valid for the relation of total biomass and species richness. We detected the maximum of species richness at total biomass scores of 750 g/m2 in grasslands and at 2000 g/m2 in wetlands. Our results suggest that litter is one of the major factors controlling species richness in highly productive grasslands and wetlands. en
dc.description.abstractA természetes gyepek és vizes élőhelyek kezeléséhez és helyreállításához elengedhetetlen a faj gazdagságát kialakító és fenntartó folyamatok értelmezése és magyarázata. A biomassza és a fajgazdagság kapcsolatának vizsgálata természetvédelmi és gazdálkodási szempontból egyaránt kulcsfontosságú. Vizsgálatunkban a teljes földfelszín feletti biomassza és a holt biomassza fajgazdagságra gyakorolt hatását vizsgáltuk természetközeli állapotú száraz gyepekben és vizes élőhelyeken. Kutatásainkat a Hortobágyi Nemzeti Park területén végeztük; nyolc száraz gyep (szikes és löszgyep), illetve öt vizes vegetáció típust vizsgáltunk. Kimutattuk, hogy a vizsgált gyepek és vizes élőhelyek esetében a földfelszín feletti fitomassza és a fajszám kapcsolata unimodális (humped-back) görbével írható le. A fajgazdagság maximumát gyepek esetében 750 g/m2, vizes élőhelyek esetén 2000 g/m2 teljes biomassza értékeknél mutattuk ki. Eredményeink alapján a természetvédelmi kezelések megtervezésekor érdemes lenne figyelembe venni, hogy az adott közösség a biomassza – fajszám görbe melyik részén helyezkedik el. hu
dc.formatapplication/pdf
dc.identifier.citationGyepgazdálkodási Közlemények, Évf. 10 szám 1-2 (2012): Gyepgazdálkodási Közlemények (GS-10) , 57-61
dc.identifier.doihttps://doi.org/10.55725/gygk/2012/10/1-2/9873
dc.identifier.issn1785-2498
dc.identifier.issue1-2
dc.identifier.jatitleGyepgazdálk. közl.
dc.identifier.jtitleGyepgazdálkodási Közlemények
dc.identifier.urihttps://hdl.handle.net/2437/376822
dc.identifier.volume10
dc.languagehu
dc.relationhttps://ojs.lib.unideb.hu/gygk/article/view/9873
dc.rights.accessOpen Access
dc.subjectfitomasszahu
dc.subjectavarhu
dc.subjectfajszámhu
dc.subjectgyepkezeléshu
dc.subjectszikes mocsárhu
dc.subjectlegeltetéshu
dc.subjectbiomassen
dc.subjectlitteren
dc.subjectspecies richnessen
dc.subjectalkali grasslanden
dc.subjectalkali marshen
dc.subjectwetlanden
dc.subjectgrazingen
dc.titleBiomassza-fajgazdagság kapcsolatok vizsgálata szikes gyepekben és vizes élőhelyekenhu
dc.typefolyóiratcikkhu
dc.typearticleen
Fájlok
Eredeti köteg (ORIGINAL bundle)
Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
Nincs kép
Név:
pdf
Méret:
118.36 KB
Formátum:
Adobe Portable Document Format