<link rel="stylesheet" href="styles.f3b1fba60ec7970c.css">

Cukorcirok (Sorghum vulgare var. saccharatum) és szudánifű (Sorghum vulgare var. sudanense) biogáz kihozatalának és a fermentlé talajjavító anyagként történő alkalmazhatóságának vizsgálata

Betöltés ...
Bélyegkép

Dátum

Folyóirat címe

Folyóirat ISSN

Kötet címe (évfolyam száma)

Kiadó

DOI

Absztrakt

Kísérletem során laboratóriumi körülmények között vizsgáltam a cukorcirok és a szudánifű gázhozamát, valamint annak minőségét. Továbbá célom volt a képződött fermentlé szántóföldi növényekre gyakorolt hatásának elemzése. A kijuttathatóság szempontjából vizsgáltam a fermentlé tápanyag-, nehézfém- és sótartalmát. Emellett Petri-csészés csíratesztekkel meghatároztam a fermentlé csírázásra gyakorolt hatását napraforgó (Helianthus annuus L.) tesztnövénnyel a fermentálás különböző fázisaiban. Ezen eredmények figyelembe vételével tettem javaslatot a maximálisan kijuttatható fermentlé mennyiségre, illetve a tápanyag-visszapótlásban való hasznosítás során figyelembe veendő korlátozó tényezőkre. A cukorcirokból keletkező biogáz metántartalma 55% volt, szén-dioxid tartalma pedig 31%. A szudánifű esetében pedig 62% metán és 37% szén-dioxid koncentrációt mértem. A kén-hidrogén és az ammónia mennyisége mindkét növény esetében vagy kimutatási határérték alatt maradt, vagy elenyésző értékkel volt jelen. A fermentlé minőségét és kijuttathatóságát vizsgálva arra a következtetésre jutottam, hogy a 10-szeres hígításban való alkalmazás a legoptimálisabb, hiszen mind a csíratesztek, mind a sótartalmi mérések eredményei e hígítást indokolják.

Leírás

Forrás

Jóváhagyás

Áttekintés

Kiegészítve

Hivatkozik rá

Creative Commons licensz

Hacsak másképp nincs jelezve, a tételre vonatkozó engedélyek a következők Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 2.5 Magyarország