The competition for social resources encourages economic players to break ethical business rules to gain an economic advantage. Digitized data is making it increasingly difficult to verify their content of reality. The Wirecard scandal and the COVID-19 crisis will transform the environment around us, change our way of thinking about the world, accelerate discussions on the possible control of data produced by digitization tools, and the issue of the widest possible introduction of international accounting. Since the economic crisis of 2007, there has been a general and measurable increase in fraud in public procurements in construction industry, real estate, oil and gas, heavy industry and in mining industry, and in the financial sectors, which some governments of countries are trying to prevent it by using new tax control methods. In the stagnant economies of the economic crisis that is likely to materialize as a result of the COVID-19 epidemic, economic players will share on fewer and fewer orders, and as competition increases, the possibility or compulsion of fraud increases. Crises either begin in the financial sector or it will become one of its victims. Although financial scandals have not shaken confidence in the financial sector in recent decades, but it has violated the generally accepted public opinion that the financial sector is strictly regulated and it is non-fraudulent, non-infected area. International events affecting the financial sector have shown that internal procedures that ensure the lawful operation of a company in financial institutions have not prevented internal abuse because some of the perpetrators came from leaders.Due to the generalizations, the integrity of financial and supervisory organizations not directly involved in financial scandals are also significantly damaged, and trust can only be restored again through joint efforts, legal tightening and appropriate communication of it.

A társadalmi erőforrásokért folyó vetélkedés arra ösztönzi a gazdasági szereplőket, hogy a gazdasági előnyszerzés érdekében megszegjék az etikai alapokon nyugvó üzleti szabályokat. A digitalizált adatok egyre bonyolultabbá teszik azok valósságtartamának ellenőrzését. A Wirecard-botrány és a COVID-19 válság hatására átalakul majd a körülöttünk lévő környezet, megváltozik a világról alkotott gondolkodásunk, felgyorsítja a digitalizációs eszközökkel előállított adatok lehetséges kontrolljának vitáit, a nemzetközi számvitel minél szélesebb körű bevezetésének problémakörét. A 2007-es gazdasági válság óta általánosságban és mérhetően növekszik a csalások lehetőségének mértéke az állami megrendelések, az építőipar, az ingatlankereskedelem, az olaj- és gázipar, a nehézipar és a bányászat, illetve a pénzügyi ágazatokban, amelyeket az egyes országok kormányai új adózási-ellenőrzési módszerek felhasználásával próbálnak megakadályozni. A COVID-19 járvány következtében feltehetően megvalósuló gazdasági válság stagnáló gazdaságaiban majd egyre kevesebb megrendelésen osztoznak a szereplők, a verseny erősödése következtében pedig fokozódik a csalás lehetősége vagy kényszere. A válságok vagy a pénzügyi szektorban kezdődnek vagy az az egyik károsultja, elszenvedője lesz. Az elmúlt évtizedekben a pénzügyi botrányok miatt ugyan nem rendült meg a bizalom a pénzügyi szektor iránt, de sérült azon általánosan elfogadott közvélekedés, hogy a pénzügyi szektor szigorúan szabályozottsága miatt a csalásokkal nem érintett, nem fertőzött terület. A pénzügyi szektort érintő nemzetközi események rámutattak arra, hogy a pénzügyi szervezetekben a cég törvényes működését biztosító belső eljárásrendek nem akadályozták meg a belső visszaéléseket, mert az elkövetésben közreműködők egy része az irányítók közül került ki. Az általánosítások miatt a pénzügyi botrányokban közvetlenül nem érintett pénzügyi és ellenőrző szervezetek integritását is jelentős érdeksérelem éri, a bizalmat csak közös erőfeszítéssel, törvényi szigorításokkal, annak megfelelő kommunikációjával sikerülhet ismét helyreállítani.