Csalások a pénzügyi ágazatokban
| dc.contributor.author | Hegedűs, Mihály | |
| dc.date.accessioned | 2021-11-19T20:28:17Z | |
| dc.date.available | 2021-11-19T20:28:17Z | |
| dc.date.issued | 2021-11-19 | |
| dc.description.abstract | A társadalmi erőforrásokért folyó vetélkedés arra ösztönzi a gazdasági szereplőket, hogy a gazdasági előnyszerzés érdekében megszegjék az etikai alapokon nyugvó üzleti szabályokat. A digitalizált adatok egyre bonyolultabbá teszik azok valósságtartamának ellenőrzését. A Wirecard-botrány és a COVID-19 válság hatására átalakul majd a körülöttünk lévő környezet, megváltozik a világról alkotott gondolkodásunk, felgyorsítja a digitalizációs eszközökkel előállított adatok lehetséges kontrolljának vitáit, a nemzetközi számvitel minél szélesebb körű bevezetésének problémakörét. A 2007-es gazdasági válság óta általánosságban és mérhetően növekszik a csalások lehetőségének mértéke az állami megrendelések, az építőipar, az ingatlankereskedelem, az olaj- és gázipar, a nehézipar és a bányászat, illetve a pénzügyi ágazatokban, amelyeket az egyes országok kormányai új adózási-ellenőrzési módszerek felhasználásával próbálnak megakadályozni. A COVID-19 járvány következtében feltehetően megvalósuló gazdasági válság stagnáló gazdaságaiban majd egyre kevesebb megrendelésen osztoznak a szereplők, a verseny erősödése következtében pedig fokozódik a csalás lehetősége vagy kényszere. A válságok vagy a pénzügyi szektorban kezdődnek vagy az az egyik károsultja, elszenvedője lesz. Az elmúlt évtizedekben a pénzügyi botrányok miatt ugyan nem rendült meg a bizalom a pénzügyi szektor iránt, de sérült azon általánosan elfogadott közvélekedés, hogy a pénzügyi szektor szigorúan szabályozottsága miatt a csalásokkal nem érintett, nem fertőzött terület. A pénzügyi szektort érintő nemzetközi események rámutattak arra, hogy a pénzügyi szervezetekben a cég törvényes működését biztosító belső eljárásrendek nem akadályozták meg a belső visszaéléseket, mert az elkövetésben közreműködők egy része az irányítók közül került ki. Az általánosítások miatt a pénzügyi botrányokban közvetlenül nem érintett pénzügyi és ellenőrző szervezetek integritását is jelentős érdeksérelem éri, a bizalmat csak közös erőfeszítéssel, törvényi szigorításokkal, annak megfelelő kommunikációjával sikerülhet ismét helyreállítani. | hu |
| dc.format | application/pdf | |
| dc.identifier.citation | International Journal of Engineering and Management Sciences, Évf. 6 szám 3 (2021) , 1-17 | |
| dc.identifier.doi | https://doi.org/10.21791/IJEMS.2021.3.1. | |
| dc.identifier.eissn | 2498-700X | |
| dc.identifier.issue | 3 | |
| dc.identifier.jtitle | International Journal of Engineering and Management Sciences | |
| dc.identifier.uri | https://hdl.handle.net/2437/325182 | en |
| dc.identifier.volume | 6 | |
| dc.language | hu | |
| dc.relation | https://ojs.lib.unideb.hu/IJEMS/article/view/8425 | |
| dc.rights.access | Open Access | |
| dc.rights.owner | Mihály Hegedűs | |
| dc.subject | pénzügyi botrányok | hu |
| dc.subject | bizalom | hu |
| dc.subject | csalás | hu |
| dc.title | Csalások a pénzügyi ágazatokban | hu |
| dc.type | folyóiratcikk | hu |
| dc.type.detailed | magyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapban | hu |
Fájlok
Eredeti köteg (ORIGINAL bundle)
1 - 1 (Összesen 1)