Hisztidint és ciszteint tartalmazó peptidek átmenetifémekkel történő oldategyensúlyi vizsgálata

dc.contributor.advisorVárnagy, Katalin
dc.contributor.authorLaskai, Aliz
dc.contributor.departmentDE--Természettudományi és Technológiai Kar--Kémiai Intézethu_HU
dc.date.accessioned2015-05-07T11:32:23Z
dc.date.available2015-05-07T11:32:23Z
dc.date.created2015-05-04
dc.description.abstractMunkám során célul tűztük ki az egy, két, illetve három hisztidin aminosavat tartalmazó peptidek komplexképzésének vizsgálatát Cd(II)-ionnal, ahol az egy hisztidint tartalmazó peptid vizsgálatát kiegészítettük a Cu(II), Ni(II) és a Zn(II)-fémionok vizsgálatával is. A Cu(II), Ni(II), Zn(II) és Cd(II)-fémionok Ac-SPKTNMKHA-NH2 nonapeptiddel való komplexképzésének vizsgálatánál meghatároztuk az adott fémion-ligandum rendszerekre jellemző komplex összetételeket és a részecskék stabilitását, amelyen át információt kaphattunk az egyes fémionok ligandum-affinitásáról. Legstabilabb komplexeket a Cu(II)-ion képezte, amely fémion-ligandum rendszerében változatos összetételű monokomplexek jöttek létre a titrálás előrehaladtával. Ugyancsak stabil komplexeket képez a Ni(II)-ion, de kevésbé változatos összetétellel, mint a Cu(II)-nonapeptid minta esetén. Eredményeink alapján gyenge komplexképzőnek bizonyult a ligandum a Zn(II)- és a Cd(II)-ion számára, amelyekkel a vizsgált nonapeptid gyakorlatilag nem képzett komplexeket. A leírt megfigyelések és tapasztalatok alapján a ligandum fémionmegkötő képessége a Cu(II) > Ni(II) > Zn(II) ~ Cd(II) sorrendben változik. A Cd(II)-tetrapeptidekkel alkotott rendszerében sikerült kimutatnunk részecskeképződést. A vizsgálati eredmények kiértékelései azt az eredményt hozták, hogy a hisztidin-szám növelése összességében megnöveli a kialakuló komplexek stabilitását, azonban nem mindegy, hogy a kötőhelyet biztosító aminosavak milyen pozícióban vannak jelen a molekulában. A vizsgált hisztidin-elrendeződések az alábbi sorrendben biztosítanak kedvezőbb kötődést és stabilabb koordinációt: HisXHis > HisXXHis > HisHis. Az eredmények alapján így megállapíthatjuk, hogy önmagában a hisztidin oldalláncbeli imidazolgyűrűje - a hisztidinek számának növelésével sem jelent stabilis kötőhelyet a Cd(II)-ion számára. Ugyanakkor növelhetjük a peptid Cd(II)-ion megkötő képességét és szelektivitását olyan peptidekkel, amelyek a hisztidin mellett vagy helyett oldalláncbeli kén-donoratomot tartalmaznak. A felhasznált ligandumok közül a hisztidint és ciszteint együttesen tartalmazó peptid bizonyult eddig a legkedvezőbb fémion-megkötőnek.hu_HU
dc.description.correctorgj
dc.description.courseKémiahu_HU
dc.description.degreeBSc/BAhu_HU
dc.format.extent30hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/212243
dc.language.isohuhu_HU
dc.subjectkomplexhu_HU
dc.subjecthisztidin
dc.subjectcisztein
dc.subjectpeptid
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Kémia::Szervetlenkémiahu_HU
dc.titleHisztidint és ciszteint tartalmazó peptidek átmenetifémekkel történő oldategyensúlyi vizsgálatahu_HU
Fájlok