"Láthatatlan különbözőség"

Dátum
2014-04-16T06:08:43Z
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt

A dolgozatban bemutatásra került a debreceni extrém metál színtér számos jellemvonása. A fogalmi keretek megismerésének fontos része volt a szubkultúra elméletek bemutatása, különös tekintettel annak változásaira. A „klasszikus” meghatározástól eljutottunk a posztmodernig és a neo-törzsek elméletéig is. Ennek során nyilvánvalóvá vált, hogy ezekbe az itt tárgyalt metálosok nem illenek bele. Sokkal alkalmasabbnak tűnik a színtér fogalom, mely olyan dinamikus értelmezési kereket nyújt, ami alkalmazkodik a napjainkban létező csoportok olyan tulajdonságaihoz, mint például a változékonyság és a határok elmosódása. Hogy mégis ki tekinthető metálosnak és a színtér tagjának, az már kicsit nehezebb feladat volt. Egyrészt mert a rendelkezésre álló szakirodalmak kevésbé tárgyalják, így csak arra támaszkodhattunk, amit az adatközlők gondolnak. Köztük nincs konszenzus ebben a kérdésben, a legalapvetőbb jellemzőkben egyetértettek. Problémát és egyben újszerűséget jelent a meghatározásban a passzív metálosok köre, akik se nem fejezik a stílust az öltözködésükkel, se nem járnak koncertre így kvázi „láthatatlanok”. A kutatásban nem gyűlt össze kellő mennyiségű adat ezen jelenség megfelelő körüljárására. Bemutatásra került a metálzenei műfaj rövid története, mely által betekintést nyerhettünk a stílusjegyek fejlődésébe és segítette a mára kialakult jelenségek megértését, beleszámítva ebbe a sztereotípiákat is. A zene karakterisztikája a metálos ideológia egyik alapeleme, így annak ismertetése feltétlenül szükséges volt. Az alműfajok tárgyalása ugyancsak elengedhetetlen, hiszen egyes összefüggések csak ennek fényében értelmezhetőek. Felvázoltuk röviden a színtér kereteit és összetételét nem, kor és végzettség szerint. Így bizonyítottuk, hogy ezek tökéletesen mellékesnek mondhatók, a csoport mindenkit befogad az össztársadalmi helyzetre való tekintet nélkül. Kísérletet tettünk a színtér méretének megbecslésére és megállapítottuk, hogy ez lehetetlen ugyanakkor a metálosok csökkenését tényekkel és az adatközlők véleményével alátámasztottuk. Különösen nagy hangsúly helyeződött azon okok feltárására, hogy az egyének miért hallgatnak metált és mi ösztönözte őket a színtérbe való belépésre. Mindez nagyon leegyszerűsítve tulajdonképpen azzal egy mondattal megválaszolható, hogy jobban érzik magukat tőle. Ehhez kapcsolódóan elemeztük a koncertélményt, ami a „jóérzés” legintenzívebb megtestesülése, a katarzis. A feltáráshoz segítségül hívtuk a szociálpszichológia tudományát is. A metálosok életében fontos szerepet játszik a koncertlátogatás, mely nem merül ki csak a szórakozásban, hanem életben tartja a kapcsolatokat, és az egyének a jegy megvételével hozzájárulnak a zenekarok fennmaradásához. Emellett számba vettük a negatív oldalt is, ami 40 főleg anyagi, másrészt logisztikai, harmadrészt technikai okokra vezethető vissza. Egy koncert „eseménynaplója” is leírásra került, mely alátámasztja állításainkat. Ugyancsak elemeztük a metálosság ideológiai hátterét. Bemutattuk az alapelemeket és az igen erős heterogenitásra is rámutattunk, és kiderült, hogy ennek ellenére nincsenek nagy feszültségek a metálosok között. Kitértünk a látványosság és a látványtalanság ellentmondására és a téma körüljárása után arra jutottunk, hogy a színtér a kívülállók számára viszonylag láthatatlan, de annál látványosabb a résztvevők számára. Kahn-Harris felvetésére, miszerint a láthatatlanság a fennmaradás miatti biztonsági lépés lenne, itt nem találtunk alátámasztó adatokat. Röviden bemutattuk továbbá a külső megjelenést, a sztereotípiákat és az atrocitásokat. A debreceni extrém metál színtér még számos témát kínál, ami elemzés tárgya lehet, illetve az itt leírtakat is lehetne tovább árnyalni még több adatközlő bevonásával. A kutatási módszerek is bővíthetőek lennének online kérdőíves eljárással, ami által talán sikerülne némi információt begyűjteni a passzív résztvevőkről. A látványtalanság vizsgálata terén különösen hasznos lenne a metálosok közvetlen környezetében és azon kívül élő kívülállókat is megkérdezni. Mivel jelen kutatásban 23 és 35 év közötti egyének szerepelnek, érdemes lenne az „utánpótlás” véleményét is elemezni. A továbbá a vizsgálat fő hiányossága a női szempont, ami hipotézisem szerint kifejezetten újszerű és más tapasztalatokkal szolgálna az eddigiekhez mérten. Ha az ország több más nagyobb vagy akár kisebb településén is folynának hasonló kutatások, összevetésükkel némi képet kaphatnánk a magyarországi extrém metál színtérről

Leírás
Kulcsszavak
extrém metál, színtér
Forrás