Dolgozatomban arra kerestem választ, hogy egy heterogén táblán milyen hatása van a differenciált vetésnek a terméshozamra és a költségekre. Munkahelyem betöltött feladatkörömnek köszönhetően lehetőségem nyílt arra, hogy egy olyan partnernél végezzek vizsgálatot ahol már évek óta figyelnek a megfelelő dokumentálásra és a technológia lehetőségek kiaknázására. Már több közös kísérletet végeztünk, de én ezekből a 2020-as év kísérletét szerettem volna feldolgozni. A kísérleti tábla közepén végig húzódik egy homokpad mely lehetőséget adott arra, hogy a táblán belül több lépcsőben differenciált vetést végezzünk. A vizsgálat során, csak a tőszám differenciálást alkalmaztuk, a tápanyag-utánpótlás csak menetsebességarányosan lett elvégezve, hogy ez ne befolyásolja a későbbi eredményeket. A kukorica tenyész időszakában is vizsgáltam a Sentinel műhold által készített képeinek NDVI értékin keresztül a fenológiai állapotot, viszont arra következtetésre jutottam, hogy a terméshozam és az NDVI értékek nincsenek lineáris kapcsolatban egymással. Pontos elemzést a betakarítás után a Tibco statiszkai programmal végeztem, mely eredményeként megállapítható, hogy a 78 e csíra/ha tőszám hozta a legnagyobb terméshozamot és nyereséget, a plusz költségeket figyelemebe véve is. A differenciált tápanyagutánpótlással biztos, hogy még nagyobb különbségű eredményeket kaphattunk volna. Minezek mellet nem elfelejthető, hogy a termést legjobban az időjárási körülmények befolyásolják, így egy szélsőséges esetben a komplett technológia változtatásokat is ki tudja kompenzálni. Az országos átlaghoz képest kiemelkedő eredmények a pontos technológia betartásának és a kedvező időjárási feltételeknek köszönhető.