Annak ellenére, hogy a szolgáltatások és azok kereskedelme jelentősen áthatják mindennapi életünket, mégis keveset tudunk róluk, csak intuitív megérzéseink vannak velük kapcsolatban és természetesnek vesszük létezésüket. A szolgáltatások nélkül már gyakorlatilag létezni sem tudnánk. Gondoljunk bele, hogy nap, mint nap mennyi szolgáltatást veszünk igénybe: banki, egészségügyi, szállítási, tömegközlekedési, éttermi szolgáltatásokat, valamint oktatást, víz, gáz és egyéb szolgáltatásokat. Tulajdonképpen az emberiség létezése óta jelen vannak, azonban az idő folyamán jelentősen átalakultak jellemzőik, tulajdonságaik és újabbnál újabb fajtáik születtek, valamint gazdasági súlyuk is jelentősen megnövekedett. Főleg az utóbbi évtizedekben, amikor is a technológiafejlődésnek és neoliberális szemlélet elterjedésének valamint más egyéb tényezőknek hála még nagyobb ütemű növekedést produkált a tercier szektor a különböző nemzetgazdaságokon belül. Ez a növekedés tetten érhető makrogazdasági szinten a GDP-ből, a foglalkoztatásból és a beruházásokból való egyre nagyobb mértékű részt vállalásban. Azonban már nem csak a nemzetgazdaságokon belül tölt be lényeges szerepet a szolgáltató szektor, hanem világviszonylatban is, mivel a legdinamikusabban bővülő szektorról van szó, amely a globális termelésnek több mint 60%-át adja. A fejlődő országok esetében – akik a dolgozatom szempontjából érdekesek – a szolgáltató szektor a fejlettségi szintet tekintve azonban jóval elmarad a fejlett országokétól. A XX. század végére már nem csak az országokon belüli gazdasági viszonyok meghatározó tényezője, hanem egyre nagyobb mértékben veszi ki a szerepét a nemzetközi kereskedelemből is, annak ellenére, hogy még mindig kisebb volumenben zajlik, mint az áruk kereskedelme. Ez többek között a már említett technológiafejlődésnek, és az egyre nagyobb tőke és kereskedelem liberalizációnak köszönhető. De miért is jó nekünk, ha a szolgáltatásokkal kereskedni tudunk? A szolgáltatások jelentősen megkönnyítik mindennapi életünket és ez nem csak az egyének szintjén érvényes, hanem a vállalatokén is, akik termelésük során egyre több szolgáltatást vesznek igénybe, így termelési folyamatuk elengedhetetlen részét képzik (szállítási, pénzügyi, egyéb szolgáltatások). Így alapjaiban határozzák meg a gazdaság teljesítményét valamint az emberek jólétét. A kereskedelmük nem ugyanúgy zajlik, mint az áruké, mivel végrehajtott tranzakciótól függően itt meghatározó szerepet játszik a humán és fizikai tőke. Az, hogy a szolgáltatásokkal való kereskedelemnél a most említett tényezők létfontosságúak, a szolgáltatások sajátos természetéből fakad, mint a megfoghatatlanság, vagy a fogyasztó és szolgáltatás nyújtó közelségének feltétele. Dolgozatomban arra kerestem a választ, hogy a szolgáltatásliberalizációnak milyen hatásai vannak a fejlődő országokra, miért is jó nekik, ha ők is bekapcsolódnak a szolgáltatások egyre nagyobb mértéket öltő nemzetközi kereskedelmébe. Alapvetően a szolgáltatáskereskedelem liberalizációjának kérdését és szükségességét nem ezek az országok vetették fel a nemzetközi kereskedelmi körtárgyalások során. A kezdeti vonakodás ellenére azonban többségében támogatói lettek a nemzetközi szolgáltatáspiac nyitásának, tehát valamilyen okból, vagy okokból kifolyólag úgy ítélték, hogy számukra is hasznos a szolgáltatások nemzetközi piacnyitása. Ahogy a legtöbb szolgáltatásliberalizáció hatásait vizsgáló tanulmány kimutatta a szolgáltatások nemzetközi liberalizációjával lényegesen nagyobb hasznokra lehet szert tenni, mint az áruk liberalizációja által. Sőt a legtöbb ilyen kutatás azt jósolja, hogy ezek a hasznok a fejlődő országok számára potenciálisan nagyobbak, mint fejlett társaik esetében. Ez azért lehetséges, mert a fejlődő országokban sokkal nagyobbak a szolgáltatásokat korlátozó akadályok, mint a fejlettekben. A fejlődő országok szempontjából továbbá azért is lényeges a szolgáltatások liberalizációja, mert ezáltal lehetőség nyílik arra, hogy minél több működőtőkét vonzanak az országukba, amely a gazdasági fejlődés szempontjából nem elhanyagolandó. A fejlődőket tekintve külföldi működőtőke beruházások főleg olyan szektorok számára elengedhetetlen, ahol a hazai forrás nem elég a fejlesztésre, és maga a szektor kritikus inputként jelenik meg a termelésben. Ezek az úgynevezett közbülső, termelői vagy backbone szolgáltatások (pénzügyi, telekommunikációs és szállítási szolgáltatások). Az ilyen szektorok fejlettsége alapvetően befolyásolja az ország versenyképességét, ezért e szolgáltatások fejlesztésére kell törekedni, minél nagyobb külföldi működőtőke részvételével. A nem backbone szolgáltatásokba vonzott működőtőke is jelentősen befolyásolni tudja a fejlődő országok helyzetét, jólétét gondoljunk csak az egészségügyi ellátásra vagy oktatásra, amelyek alapvetően meghatározzák a humántőke minőségét, jellegét A fejlődő országok számára azonban további hasznok is rendelkezésre állnak, amelyeket a külföldi munkaerő piacok liberalizálása által tudnak elérni. Azonban ez a külföldiek liberalizációs hozzáállásától függ. A technológiai fejlődés viszont lehetővé tette számukra, hogy hazájukban maradva is értékesíteni tudják szolgáltatásaikat a fejlett országok számára. Viszont ehhez megfelelően fejlett infokommunikációs infrastruktúrával kell rendelkezniük, amit szintén csak a fejlettek segítségével tudnak felépíteni.