Szakdolgozatomban a perfeljegyzés átfogó bemutatására törekszem, így nem csupán az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) jelenleg hatályos rendelkezéseit és a kapcsolódó bírói gyakorlatot kívánom ismertetni, hanem részletesen foglalkozom mind a jogtörténeti előzményekkel, mind pedig a 2025. január 15. napján hatályba lépő új ingatlan-nyilvántartási törvénnyel. Úgy gondolom, az Inytv.-t megelőzően hatályban volt jogszabályok, valamint a XIX. század végén és a XX. század folyamán meghozott bírósági határozatok áttekintése nem mellőzhető a téma tudományos igényű feldolgozása során, hiszen a gyakorlat több esetben is a korábban már kimunkált elvi tételeknek megfelelően, vagy éppen ellenkezőleg, a korábban ellentmondásos értelmezésre okot adó döntésekből okulva alakult. A szakdolgozat a bevezető és az összegző gondolatok mellett három érdemi fejezetre tagolódik. A II. fejezet áttekintést ad a 2000. január 1. napja előtt hatályos jogszabályokról oly módon, hogy önálló alfejezetekben kapnak helyet a perfeljegyzés anyagi, illetve eljárásjogi szabályai. A jogszabályi rendelkezésekhez kapcsolódóan ismertetem a királyi Kúria jogegységesítő szándékkal meghozott határozatait is, melyek gyakorta a hézagos jogszabályi környezet kitöltését szolgálták. E fejezet gazdag szakirodalmi forrásjegyzékre támaszkodik, ugyanis látható lesz, hogy a jogszabályok, így különösképpen a Telekkönyvi Rendtartás hiányos szabályozása egyfelől ellentmondásos bírósági határozatok meghozatalára vezetett, másfelől viszont élénk jogirodalmi diskurzust is eredményezett. A III. fejezet tartalmazza a jelenleg hatályos ingatlan-nyilvántartási törvény bemutatását, kitérve mind az anyagi jogi, mind pedig az eljárásjogi rendelkezésekre. Önálló alfejezetben kerül tárgyalásra az Inytv. bírósági gyakorlata, mely a feldolgozott határozatokat vizsgálva három kérdés köré koncentrálódik: a perfeljegyzés iránti kérelem vizsgálatának terjedelme; az ingatlan-nyilvántartásba feljegyezhető perek, különösen az ingatlan tulajdonjogát érintő perek meghatározása; valamint a perfeljegyzés és a biztosítási intézkedés, illetőleg az ideiglenes intézkedés elhatárolása. A szakdolgozat IV. fejezete felvillantja a 2021. évi C. törvény rendelkezéseit is, melyek hatálybalépésével, 2025. január 15. napjától a bíróságok már nem a perindítás ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzéséről, hanem annak bejegyzéséről döntenek.