A szakdolgozatban az előítéletesség témakörét a budapesti elit gimnáziumokban vizsgálom fókuszcsoportos módszerrel. A dolgozat első része részletes szakirodalmi feldolgozás. Az előítélet értelmezése után az előítéletesség típusait, okait és jellemzőit tekintem át. Ezután a szocializációs folyamatokat vizsgálom az előítéletesség szempontjából, e témakörön belül a szocializáció folyamatait, majd színtereit. A továbbiakban az általam vizsgálni kívánt előítéletek célcsoportjait mutatom be: a fogyatékkal élőket, az ifjúsági szubkultúrákat, a hajléktalanokat és a nemzeti, valamint etnikai kisebbségeket. A dolgozat másik részében a hét budapesti középiskolában elkészített fókuszcsoportos beszélgetést, az interjúvázlat blokkjai mentén elemzem. (A kontroll csoport - egy integrált szakközépiskola és egy normál gimnázium - szerepe az volt, hogy összehasonlíthatóvá váljék az előítéletesség irányultsága és mértéke az elit középiskolások és a kontroll csoport között.) Az elit középiskolások és a kontroll csoportok közötti szocializációs különbségeken túl feltárom még a diákok fogyatékossággal élőkhöz, az ifjúsági szubkultúrákhoz, a hajléktalanokhoz és a kisebbséghez való viszonyulásukat is. Megállapításom szerint az elit középiskolákban a diákok kevésbé előítéletesek, a tárgykörre nyitottabbak, empatikusabbak, problémamegoldó készségük fejlettebb, mint a kontroll csoportokban