Szakdolgozatom témája a felügyeleti társadalom és panoptikusság. A bevezetésben egy rövid ismertetést olvashatunk Michel Foucault-ról, munkásságáról, Felügyelet és büntetés című műjéről, mely szorosan kapcsolódik szakdolgozatom témájához. Ezután a Felügyelet és büntetés című mű fejezeteit taglaltam. Foucault egymással szembeállítja a büntetés két modelljét. Az egyik a középkori illetve a kora újkori modell, melynek célja a bűnös elpusztítása kegyetlen, erőszakos eszközökkel. A másik modell a modernkori, ahol felhagynak a test elpusztításával és a bűnös nevelése kerül előtérbe. A mű első fejezetében a XVIII. századi büntetés-végrehajtásban bekövetkezett jelentős változásokról olvashatunk; hogyan tűnik el a fájdalommal járó testi büntetés és annak látványossága. A második fejezetben egy új fegyelmező technika megjelenésébe kapunk betekintést. Az új technika, nem más, mint az elzárás. Akik bűnt követtek el, elzárták a társadalomtól, hogy felügyelet alatt legyenek és átneveljék őket. A harmadik fejezetben a fegyelmezés sajátos jellemzőinek bemutatására kerül sor. Itt jelenik meg Jeremy Bentham alkotta, Foucault által felfedezett panoptikum. Az utolsó fejezetben a börtön témakörét dolgozom fel. A börtön az, amiben a legtökéletesebben valósult meg a panoptikum témája. Ezt követően a hatalmi koncepciókat fejtettem ki, mely szorosan kapcsolódik nemcsak az én témámhoz, de Foucault-hoz is, aki a 70-es évek elején kezd el foglalkozni a hatalom analitikájával. Dolgozatom befejező részében a börtön, az elszigetelés és az elzárás hatását mutatom be Philip Zimbardo börtönkísérlete mentén.