Atomerőműi kondenzátor működésének vizsgálata

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorKuthy, Árpád
dc.contributor.authorSzodrai, Ferenc
dc.contributor.departmentDE--Műszaki Kar
dc.date.accessioned2024-01-23T13:00:23Z
dc.date.available2024-01-23T13:00:23Z
dc.date.created2023-12-15
dc.description.abstractA szakdolgozatomban ismertettem az energiatermelés néhány módját, a szélturbinás, napelemes és atomerőműves termelést. Mivel ez a három fő forrás várható, hogy a jövőben preferált opció lesz. A dolgozatom fókuszában az atomerőmű egyik lényeges eleme a kondenzátor áll. Ezért ismertettem az atomerőmű főbb felépítését és működését. Majd kiemeltem a hűtés lényeget. A hűtéssel szoros kapcsolatban van a gőzturbina, ami az energiatermelést végzi, így ismertettem a fontosabb paramétereit. Az atomerőmű hűtése két módon oldható meg, léghűtéssel vagy vízhűtéssel. ez azt jelöli, hogy az atomerőmű kondenzátora hova tudja a hőt átadni a működése során. Első körben a léghűtés módját vizsgáltam meg, itt két fő típus van. Az egyik a szabadáramú hűtőtorony mely segédenergia nélkül egy magas tornyon képes átáramoltatni a levegőt rajta és a kényszeráramoltatásút amikor a légmozgást ventilátorral biztosítják. Második körben pedig a vízhűtéses megoldást, melynek lényege a folyóvízből kivett vizet felmelegítve juttatjuk vissza. A léghűtés esetben megvizsgáltam mekkora lég mennyiséget kell biztosítani az év leg kritikusabb idején. A számítás hoz Paks meteorológiai adatait használtam fel. A folyóvizeshűtés esetében meghatároztam a hűtő víz mennyiséget. majd következtetést tettem az alkalmazandó szivattyúk mennyiségére. Ismerve a két hűtési mód térfogat nyomás és teljesítményadatait, továbbá a szakirodalmak alapján összehasonlítottam a két módszert. A szivattyú működése közben bizonyos vízszint mellett örvény alakulhat ki. Hogy ennek a lehetőséget kizárjam, ANSYS CFX szimulációs programmal leellenőriztem. A szimulációs eredmények pozitív értéket adtak. Tehát várhatóan örvény nem fog keletkezni. Viszont mivel idő függő szimulációt futtatam, kiderült, hogy a kezdeti gyors indítás közben kialakulhat lég beszívás a víz kivételi műben, ezért vigyázni kell, hogy az indítás során csak lassan adjuk szivattyúra a terhelést. Megvizsgáltam annak az esetnek az életszerűséget, hogyha rövid ideig a turbinát leállítanánk és a nem felhasznált hőt a kondenzátoron vethetnénk ki. A számításaim alapján 2400MW és 1400 MW között folyamatos szabályozással tetszőlegesen értékére lehet állítani a termelést. A kondenzátoron történő disszipálással pedig lepés szerűén 700 MW és 0 MW termelés állítható be. A módszer előnye, hogy reaktor leállítása nélkül rövid időre készenléti állapotba hozható, ami kedvezhet a szél turbinás vagy napelemes erőműveknek.
dc.description.courseAtomerőművi üzemeltetési szakmérnök
dc.description.degreefelsőoktatási szakképzés
dc.format.extent41
dc.identifier.urihttps://hdl.handle.net/2437/365415
dc.language.isohu
dc.rights.accessHozzáférhető a 2022 decemberi felsőoktatási törvénymódosítás értelmében.
dc.subjectatomenergia
dc.subjectszimuláció
dc.subjectenergetika
dc.subjectCFD
dc.subjectszivattyú
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Műszaki tudományok::Gépészet
dc.titleAtomerőműi kondenzátor működésének vizsgálata
Fájlok
Eredeti köteg (ORIGINAL bundle)
Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
Nincs kép
Név:
szakdolgozat.pdf
Méret:
1.33 MB
Formátum:
Adobe Portable Document Format
Leírás:
Megjelenítés
Engedélyek köteg
Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
Nincs kép
Név:
license.txt
Méret:
2.19 KB
Formátum:
Item-specific license agreed upon to submission
Leírás:
Letöltés
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (Gépészmérnöki Tanszék)