Trismus: okok és terápia

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorD. Tóth, Etelka
dc.contributor.advisordeptDebreceni Egyetem::Fogorvostudományi Kar::Dentoalveoláris Sebészeti nem önálló Tanszék
dc.contributor.authorLevenda, Zsófia
dc.contributor.departmentDE--OEC--Fogorvostudományi Kar
dc.contributor.opponentLiska, Orsolya
dc.contributor.opponentFarkas, Georgina
dc.contributor.opponentdeptDebreceni Egyetem::Fogorvostudományi Kar::Dentoalveoláris Sebészeti nem önálló Tanszék
dc.contributor.opponentdeptDebreceni Egyetem::Fogorvostudományi Kar::Dentoalveoláris Sebészeti nem önálló Tanszék
dc.date.accessioned2023-04-28T13:36:05Z
dc.date.available2023-04-28T13:36:05Z
dc.date.created2023-04-22
dc.description.abstractAz általános fogorvosi irodalomban a trismus magában foglal minden olyan állapotot, amelyben a beteg szájnyitás során képtelen elérni a fiziológiás, 35 mm-nél nagyobb interincizális távolságot. Fontos elkülönítenünk a rágóizmok görcsös állapota miatt és a temporomandibuláris ízület ankylosisa következtében kialakult szájnyitási korlátozottságot, súlyossága alapján pedig megkülönböztetünk első-, másod-, harmad-, és negyedfokú szájzárat. A trismus etiológiai tényezői sokszínűek és ismeretük elengedhetetlen a mögöttes patológia azonosítása, az adekvát terápia megtervezése és a hosszú távú sikerek elérése érdekében. A fogorvos feladata a kompetenciájába tartozó etiológiai tényezők azonosítása és kezelése. A lokális etiológiai tényezők közé tartoznak a gyulladásos folyamatok, a rágóízületet érintő intraartikuláris elváltozások, az orális submucous fibrózis, a fej-nyak régió malignus daganatos elváltozásai, a mandibulát vagy az arcközépet érő traumák, törések, valamint az iatrogén ártalmak. Emellett számos szisztémás betegség, craniofaciális struktúrákat érintő fejlődési rendellenesség és tetanusz is állhat a trismus hátterében. A gondosan felvett anamnézis, az akut panaszok kikérdezése és a részletes extra-, és intraorális klinikai vizsgálat segítségével a kiváltó ok általában diagnosztizálható. Az anamnézis részletes felvétele segíti a figyelmünket egy adott etiológiai tényező felé irányítani, hogy klinikai vizsgálat során milyen területekre fókuszáljunk. A kiegészítő képalkotó eljárások nagymértékben megkönnyítik a diagnosztikát. A trismus kezelése során megkülönböztetünk oki és tüneti terápiát, ezeken belül konzervatív és sebészi kezelés különíthető el. Az oki terápiát az etiológiai tényezőtől függően kell megválasztanunk. A tüneti kezelés a trismus akut fázisa alatt magában foglalja a fájdalomcsillapítást, az izomlazítást, a pépes ételek fogyasztását és a hőterápiát, krónikus fázisában pedig gyógytorna, mandibula nyitó eszközök használata, esetleg műtét javasolt. Fontos szem előtt tartanunk, hogy a szájzár olyan mindennapos életfolyamataiban korlátozza az egyént, mint a beszéd, az étkezés, az ásítás és a fogmosás, így fogorvosként célunk a kiváltó tényezők megszüntetése, a fiziológiás funkció helyreállítása, a beteg panaszainak csökkentése, a kórkép időtartamának minimálisra redukálása, esetleg kialakulásának elkerülése.
dc.description.correctorLB
dc.description.coursefogorvos
dc.description.courseactnappali
dc.description.courselangmagyar
dc.description.degreeegységes, osztatlan
dc.format.extent72
dc.identifier.urihttps://hdl.handle.net/2437/351309
dc.language.isohu
dc.rights.accessHozzáférhető a 2022 decemberi felsőoktatási törvénymódosítás értelmében.
dc.subjecttrismus
dc.subjectszájzár
dc.subjectszájnyitási korlátozottság
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Orvostudomány::Fogorvostudomány
dc.titleTrismus: okok és terápia
dc.title.translatedTrismus: causes and therapy
Fájlok
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (Fogorvostudományi Kar)