Jelen műhelymunka célja az autizmus spektrum zavarral élő tanulókkal foglalkozó gyógypedagógusok kiégésének vizsgálata volt, egyéb fogyatékossággal élő tanulókkal foglalkozó gyógypedagógusok és többségi pedagógusok csoportjával összehasonlítva. Továbbá megvizsgálom, hogy az énhatékonyság és a remény milyen mértékű együtt járást mutat a kiégés mértékével. Műhelymunkámban először a megfelelő szakirodalmak segítségével áttekintem a kiégés témakörét, majd bemutatom az autizmus spektrum zavart. A dolgozat további fejezeteiben a megfogalmazott hipotézisek elemzésére kerül sor.