Célunk, hogy a Debreceni Egyetem által használt Human Connectome adatbázis felhasználásával egy későbbi kutatás alappilléreit, irodalomi hátterét szeretnénk letenni, a jelenleg elérhető irodalomból szerzett eredményekkel, összefüggéssekkel alátámasztva, hogy a cirkádián ritmus zavara, felborulása milyen hatást gyakorol az agyi hálózatra. Az alváshiány globális probléma, mely jelenleg is napirenden lévő kérdés a kutatók körében; a mai felgyorsult társadalom hatására a stressz, a mesterséges fény jelenléte, illetve az egyes munkakörökben szükséges éjszakai munkavégzés mind hozzájárul az alvás minőségének romlásához, mennyiségének csökkenéséhez. A zavart vagy akár teljesen kihagyott alvás befolyásolja az egész emberi szervezet működését, kifejezett az agyra való hatása, növeli a betegségek kialakulásának valószínűségét, a munkaképességet és teljesítményt rontja. Az adatbázisból a résztvevők demográfiai (kor, nem), alvásminőségi (PSQI kérdőív), szerhasználati szokásainak adatait, illetve nyugalmi fMRI vizsgálatból nyert paramétereket használtuk fel. A résztvevők mind 22 és 37 év között voltak, nők és férfiak egyaránt. A PSQI kérdőív 19 kérdésből áll, a kitöltő az elmúlt 1 hónap alvási szokásaitól, a kérdések a minőséget és a mennyiséget mérik fel. Ezen adatok alapján két csoportot tudtunk alkotni: a „jó alvók”, akik globális PSQI értéke 5 alatt van, a „rossz alvók”, akik 5 és afelett. Életkor és nemek alapján is csoportosítottuk őket, így lehetőség nyílt összevetni a különböző életkorok és a nemek globális PSQI értékeit. Továbbá, irodalom alapján, a nemek globális PSQI értékeinek és az insula vastagságát, valamint területét hasonlítottuk össze.