The aim of the study is to describe some characteristic features of Hungarian small villages. Based on a literature review, the topic of a comparative analysis of settlements with different populations has been the subject of research in Hungary for about half a century. Laws had been enacted since the 1970s to reduce the spatial differences. However, despite the national's intention, the differences between the individual regions and settlement groups continued to increase. This is also reflected in the fact that under the current development policy legislation – Government Decree 290/2014. (XI. 26.) – small villages have a higher than average chance of being included in disadvantaged districts. The aim of my study is to outline the situation of municipalities with a population of less than half a thousand people by analyzing statistical data and presenting the results of my own questionnaire survey. These municipalities make up more than a third of the Hungarian settlements population, while their population just only 2.2% of the national population. In the course of the analysis, I focus primarily on demographic processes and the development of communal infrastructure. These developments (sewage network, pipeline gas supply) could highly improve the quality of life of the inhabitants of small settlements. Despite all these investments, emigration is significant due to the lack of jobs, as a result of which the aging of local society continues. The importance of the regional embeddedness of the settlements is shown by the fact that while the situation of the small settlements of Veszprém, Vas and Zala county can be said to be relatively favorable, the small villages of Baranya, Somogy and Borsod-Abaúj-Zemplén can be considered disadvantaged in almost all indicators.

A kutatás során a hazai aprófalvak néhány jellemző vonását ismertetem. A szakirodalmi áttekintés alapján már hazánkban is mintegy fél évszázada vizsgálat tárgya a különböző lakosságszámú települések összehasonlító elemzése. Az 1970-es évektől kezdve születtek jogszabályok a területi különbségek mérséklésére. Az állami szándék ellenére azonban tovább növekedtek az egyes térségek és településcsoportok közötti differenciák. Ez megmutatkozik abban is, hogy a jelenleg hatályos fejlesztéspolitikai jogszabály – a 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendelet – alapján is a kistelepülések az átlagnál nagyobb eséllyel találhatók hátrányos helyzetű járásokban. Vizsgálatom célja, hogy statisztikai adatok elemzésével, valamint egy saját kérdőíves felmérés eredményének ismertetésével – néhány aspektusból – felvázoljam a félezer fő alatti lakosságszámú községek helyzetét. E községek adják a hazai településállomány több mint harmadát, miközben népességük viszont csak az országos 2,9%-a. Az elemzés során elsősorban a demográfiai folyamatokra, valamint a kommunális infrastruktúra kiépítettségére helyezem a hangsúlyt. Ezen fejlesztések (szennyvízhálózat, vezetékes gázellátás) jelentősen javíthatták a kistelepüléseken lakók életminőségét. Mindezen beruházások ellenére, a munkahelyek hiánya miatt jelentős az elvándorlás, aminek következtében a helyi társadalom elöregedése tovább folytatódik. A települések régiós beágyazottságának jelentőségét mutatja, hogy míg Veszprém, Vas és Zala kistelepüléseinek helyzete viszonylag kedvezőnek mondható, Baranya, Somogy és Borsod-Abaúj-Zemplén aprófalvai szinte minden mutató vonatkozásában hátrányos helyzetűnek tekinthetők.