The Rise of Neoconservative Foreign Policy and its Impact on American-Iranian Relations (1973-1976)

dc.contributor.advisorGlant, Tibor
dc.contributor.authorAwale , Rasha Fuad M.
dc.contributor.departmentIrodalom- és Kultúratudományok Doktori Iskolahu
dc.contributor.submitterdepBölcsészettudományi Kar::Angol-Amerikai Intézet
dc.date.accessioned2024-10-31T12:27:58Z
dc.date.available2024-10-31T12:27:58Z
dc.date.created2024
dc.date.defended2024-11-29
dc.description.abstractA disszertáció az 1970-es években az Egyesült Államok közel-keleti külpolitikájában bekövetkezett jelentős változást vizsgálja, különös tekintettel ebben a folyamatban a neokonzervatívok szerepére. A globális kihívások, így a vietnámi háború, az 1973-as olaj embargó és az OPEC befolyásának növekedése közepette a neokonzervatívok a közel-keleti olajkitermelő országok növekvő hatalmát és az arab-izraeli konfliktust az Egyesült Államok érdekeit és a nyugati liberális rendet érintő közvetlen fenyegetésként értékelték. Befolyásos agytrösztök és folyóiratok platformjait felhasználva egy olyan konfrontatív külpolitika mellett érveltek, amely a Perzsa-öböl olajmezőinek ellenőrzésére és Izrael expanziós politikájának támogatására épült. Ez a megközelítés azonban gyakran kontraproduktívnak bizonyult, mivel félreértelmezte a régió valós porblémáit és globális ellenszenvet váltott ki az Egyesült Államokkal szemben. A disszertáció kritikusan elemzi az 1973 és 1976 közötti neokonzervatív narratívákat és politikát, különös tekintettel az Egyesült Államok és Irán közötti kapcsolatokra gyakorolt hatásukra. Azt állítja, hogy ez a politika nem szolgálta az amerikaiak hosszú távú érdekeket, sőt hozzájárult az amerikai–iráni kapcsolatok romlásához, a sah bukásához és az amerikaellenes érzelmek növekedéséhez a Közel-Keleten és a harmadik világban. Szemben az általános véleménnyel, miszerint az Egyesült Államok és Irán közötti kapcsolatokat a sah alatt erős és tartós szövetség jellemezte, a disszertáció azt állítja, hogy a kapcsolatok a 1973-as háború és az azt követő olajválság után kezdtek megváltozni. Az Egyesült Államok kiszámíthatatlan bel- és külpolitikája, szövetségeseinek megvédésére való képtelensége, valamint a délkelet-ázsiai háborúk által felszínre hozott katonai korlátai ösztönözték a sahot arra, hogy független olaj- és külpolitikát folytasson. A maguk részséről ezt a neokonzervatív értelmiségiek és politikusok az amerikai hegemónia fenyegetéseként értékelték. A disszertáció nyomon követi a neokonzervatív külpolitika előtérbe kerülését, és azt állítja, hogy a sah bukása volt az egyik első eredménye ennek a trendnek. Rámutat a neokonzervatívok azon erőfeszítéseire, melyek – a Nixon- és Ford-adminisztrációk alatt – a Közel-Keleten az Egyesült Államok érdekeinek érvényesítésére irányultak, kezdetben a Perzsa-öböl olajmezőinek katonai úton történő megszerzése, majd később az amerikai szövetségek Iránról Szaúd-Arábiára történő átrendezése útján.
dc.description.abstractThis thesis explores the significant shift in US foreign policy toward the Middle East during the 1970s, focusing on the role of neoconservatives in shaping this change. Against the backdrop of global challenges such as the Vietnam War, the 1973 oil embargo, and the rise of OPEC’s influence, neoconservatives perceived the growing power of Middle Eastern oil-producing countries and the Arab-Israeli conflict as direct threats to US interests and the Western liberal order. Utilizing platforms in influential think tanks and journals, they promoted a confrontational foreign policy that advocated for the control of Gulf oil fields and supported Israel’s expansionist policies. This approach, however, often proved counterproductive, misrepresenting the complexities of the region and fostering global hostility toward the US. The thesis critically examines neoconservative narratives and policies from 1973 to 1976, particularly their impact on US-Iran relations. It argues that these policies contributed to the deterioration of relations with Iran, destabilized the Shah’s rule, and fueled the rise of anti-American sentiment across the Middle East and the broader Third World, ultimately failing to serve long-term American interests. Contrary to the prevailing view that U.S.-Iranian relations under the Shah were marked by a strong and enduring alliance, this thesis contends that relations began to shift after the 1973 war and subsequent oil crisis. It posits that the U.S.’s unpredictable domestic and foreign policies, its failure to protect its allies, and the limitations of its military power—exposed by conflicts in Southeast Asia—pushed the Shah toward pursuing an independent oil and foreign policy. At the same time, the backlash against anti-communism following the Vietnam War and the 1973 oil crisis galvanized neoconservative intellectuals and politicians who perceived U.S. dependency on the Shah’s regime and the change in his policies as a threat to American hegemony. The thesis traces the origins of neoconservative foreign policy, asserting that it contributed to the turmoil that ultimately led to the Shah’s downfall. It highlights the systematic efforts by neoconservatives within the Nixon and Ford administrations to secure U.S. interests in the Middle East, initially by advocating military action to seize Gulf oil fields and subsequently by realigning U.S. alliances from Iran to Saudi Arabia.
dc.format.extent263
dc.identifier.urihttps://hdl.handle.net/2437/381576
dc.language.isoen
dc.subjectNeoconservatism
dc.subjectUS foreign policy
dc.subjectoil embargo
dc.subjectIran
dc.subjectMiddle East
dc.subjectCold War
dc.subjectOPEC
dc.subjectNeokonzervativizmus
dc.subjectamerikai külpolitika
dc.subjectolajembargó
dc.subjectIrán
dc.subjectKözel-Kelet
dc.subjecthidegháború
dc.subject.disciplineIrodalom- és kultúratudományokhu
dc.subject.sciencefieldBölcsészettudományokhu
dc.titleThe Rise of Neoconservative Foreign Policy and its Impact on American-Iranian Relations (1973-1976)
dc.title.translatedA neokonzervtív külpolitika felemelkedése és hatása az amerikai-iráni kapcsolatokra (1973-1976)
Fájlok
Eredeti köteg (ORIGINAL bundle)
Megjelenítve 1 - 3 (Összesen 3)
Nincs kép
Név:
Rasha_Awale_dissertation.pdf
Méret:
3.33 MB
Formátum:
Adobe Portable Document Format
Leírás:
Az értekezés angolul
Nincs kép
Név:
Rasha Awale tézisek_angol.pdf
Méret:
723.74 KB
Formátum:
Adobe Portable Document Format
Leírás:
A tézisek angolul
Nincs kép
Név:
nyilvanos_vita_meghivo_Rasha Awale_2024-11-29.pdf
Méret:
101.66 KB
Formátum:
Adobe Portable Document Format
Leírás:
A meghívó magyarul
Engedélyek köteg
Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
Nincs kép
Név:
license.txt
Méret:
1.93 KB
Formátum:
Item-specific license agreed upon to submission
Leírás: