Hogyan éled fel a nemezművesség Nádudvaron?

Tanítványok tucatjai által. Azok által, akik elsajátítják ezt az ősi mesterséget, hogy aztán kézműves foglalkozásokon, vásárokon, mesterség bemutatókon és táborokban megtanítsanak egy-egy fogást például, hogy hogyan kell nemezlabdát, ülőpárnát, nemezékszert stb. készíteni. A tanítványok a gondos elméleti és gyakorlati oktatásnak köszönhetően el tudják mesélni egy nemezlabda gyúrása közben az érdeklődő közönségnek, hogy honnan indult a nemezművesség története, milyen csodálatos régészeti anyagok kerültek elő a nemezeléssel kapcsolatban, melyik juhfajta szőre az, amelyből épp egy nemezlabdát gyúrnak. Beszélni tudnak arról, hogy a kínaiak a hunok lakta vidéket úgy nevezték, hogy a nemez földje, a debreceni Csapó utca a nevét pedig a szűrcsapókról kapta. De egy nádudvari tanítvány, ha felkérik egy türkmen takaró elkészítésére egy táborban, akkor el tudja mondani, hogy az adott minta, melyet a nemeztakaróba épp begyúrnak, az mit szimbolizál: az eget, a földet vagy a kettő közötti világot. Mind ehhez szükség volt arra, hogy elhivatott kézműves szakemberek életre hívják a nádudvari szakiskolát, amely a hivatalos oktatási rendszerbe illeszkedve a gyakorlati tudáson túl szakmai végzettséget is ad, megőrizve ezáltal az utókor számára ezt a páratlan mesterséget.