A dolgozatomban a magyar irodalomnak egyik igen érdekes egyéniségét kívánom bemutatni. Oláh Gábor íróról és költőről, valamint tanárról van szó, akiről életében nagyon kevés cikk, tanulmány jelent meg, ami elsősorban az emberektől való elszigeteltségéből adódott. Halála után ezek száma kicsivel megnövekedett, többen kezdtek róla írni, mint életében. A munkák szerzői elismerik, hogy az író nagyon szeretett olvasni, könyvszerető ember volt, leginkább a szépirodalom érdekelte. Nem csak magyar, hanem idegen nyelvű műveket is olvasott. Eddig még senki nem foglalkozott Oláh Gábor könyvtárával. Élete végére közel 3000 kötetet számláló gyűjteményt hozott létre a debreceni Kar utcai otthonában. Témaválasztásomat az Oláh Gábor könyvtárának feltáratlansága indokolta. Számomra, mint könyvtárszakos egyetemi hallgatónak érdekes és szép feladatot jelentett, hogy feldolgozhattam az író könyveit, könyvtárát szakdolgozat formájában. A dolgozatom elsődleges célja e könyvtárnak a bemutatása. Ehhez tanulmányoztam más magánszemélyek gyűjteményéről készült munkákat. S az ezekben található kutatási irányokat és eredményeket követtem a munkám során. Továbbá még összegyűjtöttem és feldolgoztam e témában megjelent cikkeket, tanulmányokat. Valamint még felhasználtam Oláh Gábor ötkötetes Naplóját, mely az író egész életét, munkásságát, ki nem mondott gondolatait tartalmazza. Ebből a naplóból ismertem meg hogy milyen volt életében Oláh Gábor. Nagyon sok segítséget jelentett a dolgozatomhoz. Kutató munkám során a könyvekről egyszerűsített bibliográfiai leírást készítettem, ugyanis az író könyvtárából mindössze 374 kötetről van címleírás a Debreceni Egyetem Könyvtárában. A valamivel több, mint 1500 kötetről elkészült bibliográfiai tételek alapján több szempontú állományelemzést végeztem. Úgy, mint a kiadási év és az állománygyarapítás üteme, kiadási hely megoszlása, nyelvi és tematikai elemzés. Megvizsgáltam a könyvtárat a dedikált kötetek és Oláh Gábor aláírásával ellátott kötetek tükrében. Mivel az író könyvtárában nagyon sok bejegyzés volt található, ezért fontosnak tartottam ezeknek a feldolgozását is. A vizsgálat statisztikai táblázat és némi szöveges formában történt. Ezek az elemzések képezik a dolgozatom gerincét. Külön választottam az állományból az Oláh Gábor által írt műveket. A teljesség kedvéért, valamint a dolgozatom jellege miatt, úgy gondoltam, hogy érdemes szót ejteni Oláh Gábor írói, valamint tanári munkásságáról, utolsó éveiről, és az író könyvtárának a Debreceni Egyetemhez való kerüléséről, amely nem teljesen egyértelmű. Dolgozatomat az összegzés, a felhasznált irodalom jegyzéke, valamint a melléklet zárja. Munkám során csak azokat tekintettem Oláh Gábor könyveinek, amelyekben benne volt a debreceni Déri Múzeum " Debrecen Kir. Város Déri Múzeuma " feliratú körpecsétje, a leltári szám és Oláh Gábor exlibrise. (1. Melléklet) Volt néhány idegen eredetű mű a könyvtárban, amelyekben nem találtam meg ezeket. Így ezen műveket nem vettem figyelembe a számba vétel során. Mindezekből következik, hogy munkám forrása az Oláh Gábor hagyatékában található 1581 db kötet volt.