A természetvédelmi táborok nemrég jelentek meg, a gyerekek nyári programjainak palettáján. Már régóta vannak hagyományőrző, íjász, lovagló, nyelvi táborok, és az utóbbi pár évben új színfoltot hoz a természetvédelmi tábor e listába. Ez a tábor kicsit más, mint a többi. Igyekszik összehozni a többi tábor környezettel kapcsolatos programját úgy, hogy mégis újakat mutasson a gyerekeknek. A programok között lehet akár a lovaglás, nemezelés, íjászkodás is, úgymond ötletlopás a többi táborból, de ezt kiegészítik mikroszkópizálással, gyógynövényismerettel, csillagászattal, fa és cserjeismerettel és egyéb érdekes programokkal. Az ilyen táborokban nyaraló gyerekek rengeteget tanulnak a természetről, és annak összefüggéseiről, mindezt persze játékosan, életkoruknak megfelelően. Az általános iskolában a hagyományosnak mondható matematika, irodalom, földrajz, stb. mellett már nem marad idő arra, hogy a gyerekek a környezetről, és annak védelméről többet beszélgessenek. A biológia órák nagy részén csak állat és növényfajokat tanulnak a gyerekek, de nem beszélgetnek arról, hogy mi a növények és az állatok szerepe a Földön, hogyan kell megóvni őket, valamint nem beszélgetnek eleget olyan aktuális problémákról, mint az évről évre egyre nagyobb mértékben felhalmozódó szemét, és hogy hogyan lehet kevesebb szemetet termelni otthon. Nem tudnak eleget a hazai flóráról és faunáról, a védett állatainkról és növényeinkről és hogy miért olyan fontos ezeket megvédeni. Pedig ez mind hozzátartozik a széles látókörhöz, amely minden gyermeket megillet. A természetvédelmi gyerektáborok és az erdei iskolák a véleményem szerint pont erre jók: kiegészítik az iskolát, igyekszenek olyan dolgokkal is megismertetni a gyerekeket, amelyekre iskolai keretek között nincs lehetőség.