Az Európai Uniónak jelentős szerepe van a kulturális alapú és kreatív ipar fejlesztésében (Európa Pont 2016), amelynek célja a gazdaságfejlesztésen túl a munkahelyteremtés ösztönzése (Osztrák Intézet 2016) a helyi kultúra sokszínűségének felhasználásával. A fenntartható kultúra támogatásának fontosságát a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény deklarálja, melynek 76. fejezet (3) bekezdésében szerepel a kulturális alapú gazdaságfejlesztés (Kary et al. 2018) mint a magyarországi hét közművelődési alapszolgáltatás egyike. Míg nemzetközileg számos tanulmány készült a kulturális és kreatív gazdaságfejlesztés jó gyakorlati példáiról (Andersson, 1985), addig Magyarországon még nem végeztek hasonló komplex elemzést. Kifejezetten közművelődési szemlélettel rendelkező elméleti kutatások sem jellemzőek, így kutatásom célja a hajdú-bihar megyei jól működő kezdeményezések összegyűjtése, átfogó adatbázis készítése és a legkiemelkedőbb esetek bemutatása. Továbbá képet kapunk a magyarországi kulturális és kreatív ipari termékek és szolgáltatások megítéléséről, amelyről egy CSWOT-elemzés formájában tájékozódhatunk.

Az empirikus kutatás során a feltételezéseket a bihari térségben kulturális vagy kreatív programokat működtető képviselők interjún adott válaszai alapján értékeltem ki. A négy hipotézis a megjelenés, a települési beágyazottság, a hálózatosodás és a társadalmi felelősségvállalás témáira terjed ki. Összegezve tehát a kutatás elméleti jelentőségét a témakörre jellemző fogalmak definiálása és az eddigi értelmezések egybegyűjtése jelenti, míg a kutatás gyakorlati fontosságára a jelenleg a térségben működő vagy arra érdemes kulturális gazdaságon alapuló kezdeményezések összeírása és az interjú elemzések által kapott esetleírások adják.