A fogak gyökérkezelése után gyakran előfordul a keményszövetek kisebb nagyobb mértékű elszíneződése. Ez a jelenség sok beteget érint. A kezelés során a fog szövetei sokféle vegyülettel kerülnek kapcsolatba, ezek együttesen lehetnek hatással a kialakuló színváltozásra. Bár sok kutatás foglalkozott már e témával, biztos eredményre még nem sikerült jutni azzal kapcsolatban, hogy pontosan mi lehet a fő kiváltó ok. Munkám során a témában korábbi kutatásokat is áttekintettem, ehhez a scopus.com-ot vettem segítségül, ahol a ’blood tooth colour’, ’root canal discoloration’, ’blood tooth discoloration’ címszavakat használtam, illetve a karon a korábbi években elvégzett hasonló kutatásokat is áttekintettem. Ezen tanulmányok alapján, a fog pulpájának gyulladása vagy traumája, valamint a gyökérkezelés során a gyökércsatornába és a pulpakamrába kerülő vér vastartalma lehet az egyik fő okozója ezen elszíneződési folyamatnak. Jelen munkámnak a célja, hogy a fog elszíneződésének mértékét, és vastartalmát összehasonlítsam vérrel való különböző idejű érintkezés után. Vizsgálatomat 25, 3 éven belül kihúzott fogon végeztem el. A fog színét gyökérkezelés után spektrofotométerrel határoztam meg. Ezután a fogakat véletlenszerűen 5 csoportba osztottam. A hemolizált vért pipettával juttattam a gyökércsatornába és a pulpakamrába. A behatási idő 5 perc, 1 óra, 8 óra, 15 óra és 24 óra volt, szobahőmérsékleten. Az idő leteltével desztillált vízzel kiöblítettem majd papír poenok alkalmazásával kiszárítottam a gyökércsatorna és a pulpakamra belfelszínét. Újabb spektrofotométeres fogszín meghatározást követően, golyós malommal porítottam le a keményszöveteket, majd roncsolást követően meghatároztam a vastartalmukat. Az eredmények alapján a spektrofotométerrel meghatározott fogszínváltozás és a fogak vastartalmának mennyisége között korreláció van. Az elvégzett munka alapján az egyes fogszíncsoportokban további mérések segíthetnek az elszíneződés még pontosabb mértékének meghatározásában.