A poliamin anyagcsere jeelntősége agydaganatokban

Abstract

Jelen tanulmányban biokémiai módszerekkel az ODC aktivitást, az ODC gén expresszióját ill. a poliaminok szintjeit együtt vizsgáltuk meg humán agydaganatok esetében és eredményeinket a szövettani leletekkel vetettük egybe.

Eredményeinkkel demonstrálni tudtuk, hogy a poliamin anyagcsere ependimómákban fokozódik, és ennek a mértéke az azonos grádusbeli és hasonlóan glia eredetű daganatokhoz képest nagyobb proliferációs készséget jelent Az ependimómák kvantitatív biokémiai vizsgálatai alapján megállapítható, hogy a poliaminszintek változásai a tumoros sejtszaporodással kapcsolatban egyérteműen szoros összefüggést nem jelentettek. Az ODC aktivitás asztrocitómákban a grádussal együtt emelkedett, melyet az ODC mRNS tartalom nem követett. Ezt, az ODC aktivitás növekedésétől elmaradó mRNS tartalmat meningeómák esetében is tapasztaltuk, ami az ODC regulációjának döntően poszt-transzlációs szinten történő megvalósulásaként értékelhető. Az ODC mRNS szint a később recidiváló meningeómákban szignifikánsan magasabb volt, így megállapítható, hogy az ODC mRNS szint a meningeómák eltávolítása után a lokális kiújulás lehetőségének meghatározásához prognosztikai faktorként szolgálhat. Az általunk meghatározott biokémiai paraméterek a kiújulás várható időtartamával összefüggést nem mutattak. Végezetül összefoglalásként megállapítható, hogy míg az ODC aktivitás a malignitás aktuális fokának markereként használható, az ODC mRNS a tumorok sejtproliferációs potenciálját jellemzi.