Jelen munkám során a bipoláris affektív zavarral küzdő betegek kognitív funkcióinak alakulásával foglalkoztam. Célkitűzéseim első és egyben legmeghatározóbb pontja az euthym állapotban fennálló kognitív zavar vizsgálata volt, amelyet számos, ezen érintettség jelenlétét igazoló tudományos eredménnyel egyértelműen alátámasztottam. A továbbiakban ezen kognitív érintettség doménspecificitását, hosszú távú lefolyását, befolyásoló tényezőit vizsgáltam. Egyebekben, más pszichotikus betegségekkel összehasonlítva kerestem választ a bipoláris zavar kognitív érintettségére vonatkozóan, illetve ennek hátterében álló neurodevelopmentális és neurodegenerációs folyamatok lehetőségére. Végezetül kitértem a hosszú távú, kognitív érintettségen kívül megjelenő, a beteg mindennapi életét kedvezőtlenül befolyásoló, egyéb következményekre, illetve a kognitív tünetek megelőzésére/javítására irányuló effektív terápiás ajánlásokra. Eredmények: Specifikusnak mondható kognitív domént nem sikerült egyértelműen azonosítanom, azonban legnagyobb gyanút az alábbiak esetében találtam: verbális memória, verbális tanulás, végrehajtó funkciók, valamint a figyelem zavara és pszichomotoros sebesség csökkenése. A hosszú távú kimenetelt kedvezőtlenül befolyásoló legmeghatározóbb tényezőjeként, az ismétlődő affektív epizódok pszichotikus jellegét azonosítottam. A kognitív funkciókra negatívan ható faktorként az alábbiakat valószínűsítem: az ismétlődő affektív epizódok súlyossága, hospitalizációk száma, betegség fennállásának időtartama, korai betegségkezdet, illetve az alkalmazott gyógyszerek esetleges mellékhatásai. A pszichotikus spektrumbetegségek közül egyértelműen a bipoláris zavar esetében legenyhébb a kognitív zavar, a szkizofréniához és szkizoaffektív zavarhoz viszonyítva. A kognitív érintettség hátterében feltételezhető, szkizofréniához hasonló neurodevelopmentális zavart nem sikerült bizonyítanom, mint ahogyan a demenciákra jellemző neurodegenerációs folyamatok szerepét sem. Hosszú távú következményként a funkcionális zavart, illetve szociális kognitív folyamatok károsodását támasztottam alá, azonban ezek specificitása bizonytalan, továbbá a kognitív tünetekkel mutatott relációja egyaránt tisztázatlan maradt. Végső soron, specifikus, effektívnek mondható terápia lehetőségeit, ajánlásait tártam fel, azonban jelen munkámban, ezek hatékonysága, szakmai megalapozottsága sem kellően bizonyított.