A sertésvertikum stratégiai elemzése

Bartha, Andrea

A sertésvertikum stratégiai elemzése

dc.contributor.advisor	Nábrádi, András
dc.contributor.advisor	Udovecz, Gábor
dc.contributor.author	Bartha, Andrea
dc.contributor.department	Ihrig Károly gazdálkodás- és szervezéstudományok doktori iskola	hu
dc.contributor.submitterdep	DE--ATC--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar -- DE--ATC--Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar --
dc.contributor.submitterdep	DE--ATC--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar --
dc.date.accessioned	2012-02-28T07:38:37Z
dc.date.available	2012-02-28T07:38:37Z
dc.date.created	2012	hu_HU
dc.date.defended	2012-04
dc.description.abstract	ÖSSZEFOGLALÁS A dolgozatban bemutatott elemzések a sertés termékpálya versenyesélyeire összpontosítottak. A primer és szekunder kutatási módszerek segítségével vizsgáltam a sertésvertikumot. A fő célom az volt, hogy az összes ágazati szereplő (termelők, tenyésztők, feldolgozók, kereskedők, és az érdekképviseletek) megkeresésével véleményüket összegyűjtsem. A mélyinterjúk során történő felmérések eredményeképpen a termékpályát érintő és meghatározó problémák és lehetőségek gyakorlati összefüggéseinek kirajzolódása segített azon objektív és szubjektív versenyhátrányok meghatározásában, amelyek kezelése, esetleges megszüntetése hozzájárulhat a fenntartható sertéstermeléshez Magyarországon. Az elemzés során a vizsgált terület két szegmense különült el, egyrészt a szekunder kutatás során a makrogazdasági és egyben objektív (mérhető) tényezőkre, másrészt a primerkutatással felmérhető mikrogazdasági és főként szubjektív jellemzőkre bontható. A vizsgálati eredmények tükrében kijelenthetem, hogy mindkét szegmensben vannak problémák, ellenben, amíg a mikogazdasági problémák sok esetben az ágazati szereplők hatékony munkájával javíthatók, addig a makrogazdasági tényezők tőlük függetlenül nehezítik meg a vertikum működését. Itt főleg az adó- és járulékterhek (az idevonatkozó kiegészítő információkat a 14. melléklet tartalmazza), a bürokrácia, a földkérdés, az állami szerepvállalás kérdéskörére gondolok. Az előzetes kutatási tapasztalatok és a szekunder kutatás eredményeinek ismeretében a következő hipotéziseket és elvégzendő feladatokat állapítottam meg: Hipotéziseim: 1. A jelenlegi gazdasági hatásokat és a termékpálya adottságait figyelembe véve a magyar sertésvertikum hosszú távú fenntarthatósága nem biztosított. 2. A termelőket és feldolgozókat összekötő termelői csoportosulások segítenék az együttműködést, az információáramlást a piacon, továbbá a feketegazdaság kifehérítésében játszott szerepük is kiemelkedő. Ugyanakkor ez gátja is lehet az elterjedésüknek. 3. A vállalati szinten alkalmazott stratégiai elemzés módszertana kiterjeszthető ágazati szintre is. Specifikus célkitűzéseim és elvégzendő feladatok: 1. versenyhátrányt kiváltó tényezők megállapítása stratégiai elemzés keretében, 2. SWOT – elemzés, a sertésvertikum jelenlegi helyzetének bemutatása, 3. Külső – és belső faktor értékelő mátrix összeállítása, a termékpálya szintű elemzéssel feltárt versenyhátrányok számszerűsítése, standardizálása, 4. problémafába való rendezése, 5. célfa készítés a megoldási javaslattételhez, és 6. javaslattétel a változtatásokra, problémák kezelésére. Ezen célkitűzések mentén haladva a meglévő adatbázisokra támaszkodva (AKI, FAO, OECD, KSH, EUROSTAT), továbbá a primer adatgyűjtésre alapozva végeztem a kutatómunkámat. Elsőként a vertikum külső gazdasági környezetét meghatározó makrogazdasági problémákat elemeztem. Kiemelt figyelmet fordítottam az adó– és adóztatási rendszer, a külföldi tőke jelenléte és a feketegazdaság helyzetének vizsgálatára. A feketegazdaság GDP-hez viszonyított aránya Magyarországon 20-30% (ennek okai és következményei a 15. mellékeltben kifejtésre került), míg a fejlett EU tagállamokban 7-8% között valószínűsíthető. Meg kell említeni a hatósági díjtételeket, amelyek nagy terhet jelentenek a piaci szereplőknek (a 16. mellékletben található egy kalkuláció a díjtételek hatásáról). Továbbá megvizsgáltam az integrátorok jelentőségét és szerepét, mivel Magyarország piacának mérete nem teszi lehetővé az iparágak közötti semlegességet. A versenyhelyzetünk javításának első lépése az összefogásban rejlik. Az ármeghatározó, árképzést befolyásoló erő nélkül az élelmiszergazdaság kiszolgáltatott beszállítói szerepkörbe kerül, ugyanis a termelők és a feldolgozók általában egy személyben, kis mennyiséggel tárgyalnak a kereskedelemmel. Ebben az alkupozícióban nem lehetnek eredményesek és sok esetben ez az oka annak, hogy a multinacionális kiskereskedelmi láncok előnyben részesítik a régi beszállítói kört, amelyek főként külföldről szállítanak. Több alkalommal visszatérő probléma volt a szezonalitásból eredő fogyasztási csúcsok kiszolgálása. A magyar piacméret régen sem, de ma főként nem képes kielégíteni azt a fogyasztói többlet igényt, ami időszakosan és specializáltan jelentkezik. Ilyen esetekben szükség van más országokból pótolni az adott testtáj hiányát. Többek között a felsorolt problémák rendszerezésével került sor a Külső Faktor Értékelő Mátrix tényezőinek számszerűsítésére. Ebben a mátrixban 33 tényező/faktor került értékelésre, amelyek súlyozott mutatója: 1,93 Ezután következett a vertikum belső gazdasági környezetének értékelése. Elemzéseim során feltártam a magyar sertés vertikum sajátos helyzetét. Megállapítottam, hogy a jelenlegi helyzet főként 4 problémára vezethető vissza. Az első és egyben a legfontosabb probléma a saját föld hiánya. A rendszerváltás és a privatizáció következtében a növénytermesztés elvált az állattartástól. Ezen kívül a vertikumban kialakult forrás és egyben tőkehiány oka is ide vezethető vissza. A harmadik meghatározó probléma a marketing hiánya, nincs egységes kommunikáció és képviselet a termékpályán. A negyedik versenyképességet befolyásoló tényező a fogyasztói szokások állandó változása és a termékpálya széttagoltságából adódóan lassan tud reagálni ezekre a piaci változásokra, így nem tudja kihasználni a keletkezett piaci réseket, generálni pedig főként nem képes azokat. A sertésvertikum jellemzőit is számszerűsítettem és a Belső Faktor Értékelő Mátrixban került rendszerezésre a 45 tényező/faktor, amelyek súlyozott mutatója: 2,22. A sertésvertikum belső és külső faktor értékelő mátrix eredményei az IE-mátrix szerint a „lassan visszavonulni” stratégiát jelentik. Ez az eredmény elszomorító, ugyanakkor elgondolkodtató és további vizsgálatokat igényel. Így a stratégiai elemzés keretében SWOT analízist végeztem és a feltárt problémákat ok-okozati összefüggésben vizsgálva, problémafába építettem. A problémafa vizsgálati alapja az a 4 faktor volt, amelyeket az imént bemutattam. Az aprólékos probléma elemzés után a célstruktúra összeállítására került sor, ez az első lépése a fenntartható sertéstartás érdekében tett ágazati stratégiai javaslatnak. Célom az volt, hogy összefoglaljam az ágazat legégetőbb, versenyhátrányt okozó problémáit, és esetleges megoldási javaslattal éljek az ágazat szereplői felé. Az évtizedek óta felhalmozódó és súlyosbodó gondokat csak együttes összefogással és kitartó munkával lehet javítani (17. melléklet). Ehhez szükség van az ágazat szereplőire, a termékpálya minden egyes szintjén érdekelt hatóságokra és az állami szerepvállalásra egyaránt. SUMMARY The presented analyses in my thesis focus on competitive opportunities of the pig supply chain. The pig sector was examined by a support of primary and secondary research methods. My main purpose was to collect opinions finding all the sectorial members (farmers, breeders, food processing companies, traders, and professional organisations). Through the in-depth interview results, effecting and determining concerns and opportunities of the supply chain could be revealed, which did help to outline the objective and subjective competitive borders. Treating or maybe put an end of these could contribute to the sustainable pig production in Hungary. In terms of the examined field two sections were distinguished. On the one hand based on the secondary research there are macroeconomic and objective (measurable) factors, on the other hand there are microeconomic and mainly subjective factors, which are evaluated by primary research. According to the research results I reckon there are concerns in both sections. The microeconomic concerns could improve in many cases with the effective work of the sectorial members however the macroeconomic factors make the operation of the sector difficult apart from that. I mean mainly the tax burden and contribution (connecting additional information in Appendix 14.) bureaucracy, concern about agricultural field, concern about the role of public sector. In the view of previous research experiences and the results of the secondary research I’ve stated the following hypotheses and tasks: My hypotheses: 1. Considering the economic effects Hungary cannot be competitive pork meet producer country, even if it would improve the production efficiency. 2. Producers and processors linking Producer Groups to help co-operation, the flow of information in the market, and controlling the black economy. However, this can be obstruct to the development. 3. The strategic analysis method in corporate level could be extended to sectorial level. Specific aims and tasks: 1. Economic evaluation of the whole sector 2. Strategic analysis 3. SWOT – analysis 4. Setting up external and internal factor evaluating matrix 5. Setting up a problem tree with the revealed information from the analysis in a supply chain level 6. Setting up goal tree 7. Make proposal in terms of the changing’s Following these aims I’ve conducted my research based on the existed data base (AKI, FAO, OECD, KSH, EUROSTAT) and primary collection of data. First I’ve analysed the macroeconomic concerns determining the external economic environment of the sector. I have paid a considerable attention to my analyses on the tax- and taxation system, on the presence of the foreign capital and on the situation of the black economy. The proportion of the black economy to GDP is 20-30% in Hungary (the reasons and consequences of these are detailed in Appendix 15.); this number is probably 7-8% in the developed EU member states. The authority fees have to be mentioned, which are considerable burden on the operators (Appendix 16. contains a calculation about the effect of fees). Furthermore I’ve examined the role and significance of the integrators, since the Hungarian market size doesn’t give the chance to have neutrality among the industries. The improvement’s first step in competition lies behind the unity. Food industry is going to have a vulnerable supplier position without the price-determining, pricing influencing power, since producers and processing companies used to negotiate alone and about small quantity with the traders. In this bargaining situation they cannot be successful, and in many cases this is the reason why multinational trader chains prefer the old vendors, who delivers from abroad. There was a reoccurring concern to attend the seasonally occurred top consumption. The Hungarian market previously could not, - and right now cannot, satisfy the surplus consumer demand, which occur seasonally and specialized. In these cases there is a need to compensate the lack. Among others the external factor evaluating matrix was developed through the systematization of the previously mentioned. In these matrix there were 33 factors evaluated with a weighted mutation of: 1,93. After that it was followed by the evaluation of internal economic environment. Based on my researches I’ve revealed the specific situation of Hungarian pig sector. I’ve ascertained that the recent situation could mainly trace back to 4 issues. The first and at the same time the most important issue is the lack of own field or soil. The animal husbandry separated from the crop and plant production as a result of the privatization after the transition. Besides that the lack of capital and resource could trace back to that as well. The third determining issue is the lack of marketing. There is not any unified communication and representation on the supply chain. The fourth competitiveness influencing factor is the constant change of consumer habits. Because of the diversified supply chain it can react slow on that market change and cannot exploit or even generate the new market niche. I’ve quantified the characteristics of the pig sector as well and systemized them in the internal factor evaluating matrix. In these matrix there were 45 factors evaluated with a weighted mutation of: 2,22. According to the IE matrix, the results of the internal and external factor evaluating matrix shows the “slowly retreat” strategy. This result is sad and in the same time it makes to think and call for further researches. Within the framework of strategic examination I have done SWOT analysis and using real problems with correlations I’ve built them in a problem tree. The bases of the problem tree analysis were those 4 factors, which I’ve represented before. As a result of the detailed analyses of the on-going concerns I’ve drawn up a new structure as a first step of the sectorial strategic proposition in order to maintain sustainable pig farming. My purpose was to summarize the most crucial concerns of the sector, which cause competitive disadvantages and may propose a possible solution to the sectorial members. Nevertheless these concerns, - which have accumulated and deteriorated for decades, - can only be improved by united cooperation and enduring work (Appendix 17). To achieve this, sectorial members, authorities in each level of the supply chain and state activities are equally needed.	hu_HU
dc.format.extent	161	hu_HU
dc.identifier.uri	http://hdl.handle.net/2437/123462
dc.language.iso	hu	hu_HU
dc.language.iso	en	hu_HU
dc.subject	sertésvertikum	hu_HU
dc.subject	Pork sector	hu_HU
dc.subject	stratégiai elemzés	hu_HU
dc.subject	Strategic management	hu_HU
dc.subject	ágazati értékelés	hu_HU
dc.subject	analysis of Pork sector	hu_HU
dc.subject.discipline	Gazdálkodás- és szervezéstudományok	hu
dc.subject.sciencefield	Társadalomtudományok	hu
dc.title	A sertésvertikum stratégiai elemzése	hu_HU
dc.title.translated	Strategic Analysis of Pork Sector	hu_HU