Megélhetési bevándorlás a kritikai diskurzuselemzés szemszögéből
Megélhetési bevándorlás a kritikai diskurzuselemzés szemszögéből
Dátum
Szerzők
Magyar, Zoltán
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt
Szakdolgozati témám alapjául a megélhetési bevándorlás kérdéskörét választottam.
Dolgozatomban szeretném tisztázni a bevándorlókkal és a menekültekkel kapcsolatos
legalapvetőbb tudnivalókat, illetve ismertetni a társadalom véleményét és hozzáállását a
bevándorlókhoz. Próbát teszek arra, hogy megfejtsem a megélhetési bevándorlás miértjét a
kritikai diskurzuselemzés módszerének a segítségével. Hipotéziseim a következők:
A kormány a megélhetési bevándorló kifejezéssel egy ellenséges képet tár elénk,
amely az idegenellenesség terjedését elősegíti.
A társadalomban negatív attitűdök alakulnak ki a bevándorlókkal kapcsolatban.
A kormány és a kormányfő által létrehozott diskurzusok szerepet játszanak a hatalom
újratermelésében.
A médiának jelentős szerepe van a hatalom terjesztésében és újratermelésében.
Amint említettem, ehhez a kritikai diskurzuselemzést fogom használni, amit főként a Teun. A
van Dijk által kialakított és használt elvek és módszerek segítségével fogom véghezvinni. Bár
a társadalmi egyenlőtlenségek tudományának és kritikájának több iránya is ismert, a Van Dijk
általi megközelítés szerint a középpontba az uralom újratermelésében vagy annak
megkérdőjelezésében szerepet játszó diskurzust tesszük. Az uralmat úgy definiálhatjuk, mint
az elitek, intézmények vagy csoportok által történő hatalomgyakorlást, melynek társadalmi
egyenlőtlenség a következménye, ideérte a faji, etnikai, nemi, kulturális, politikai és
osztályegyenlőtlenségeket. Ez a fajta újratermelési folyamat magában foglalhatja a
diskurzushatalom kapcsolatok olyan változatait is, mint egyebek mellett az uralom nyílt vagy
közvetlen támogatása, gyakorlása, reprezentációja, legitimációja, tagadása vagy éppen
leplezése. Egyszerűen fogalmazva, a kritikai diskurzuselemző azt akarja tudni, hogy a beszéd,
a szöveg, a verbális interakció vagy a kommunikáció milyen struktúrái, stratégiái vagy más,
bármilyen jellemzői játszanak szerepet ezekben az újratermelési módokban.
Szakdolgozatom első részében bemutatom, hogy mi is az a diskurzuselemzés, illetve a Van
Dijk féle diskurzuselemzés elveit, céljait, sajátos módszereit illetve elméleti
megalapozottságait.
A második részben ismertetem a mai migrációs helyzetet Magyarországon. Felvázolom a
fogalmi kereteket, megemlítem, a nemzetközi illetve az Unión belüli migrációt majd végül
kitérek a jelenlegi hazai helyzetre is. Érintem a diszkrimináció fogalmát és megnyilvánulásait
is illetve az idegenellenesség alakulásait is Magyarországon, különböző statisztikákkal és
táblázatokkal illusztrálva.
Az utolsó fejezetben az önálló kutatásom kap helyet. A Fideszhez köthető politikai
diskurzusok vizsgálatára teszek kísérletet, kezdve a megélhetési bevándorlás hátterében álló
és véleményem szerint megalapozó nyilatkozatnak, amit Orbán Viktor a Charlie Hebdo ellen
elkövetett terrorcselekmények utáni párizsi megemlékezésen való ott tartózkodásakor
nyilatkozott az állami hírtévének. Az államfő nyilatkozatának elemzése után a Magyar
Országgyűlésben elhangzott, a „Magyarországnak nincs szüksége politikai bevándorlókra”
című politikai vita Fideszes felszólalóinak a beszédéből ragadok majd ki bizonyos, elemzésre
alkalmas részleteket, illetve próbálok bizonyos szempontok szerint vizsgálni.
Megállapítottam, hogy a kormány hazugságokra és részigazságokra alapozva, ügyes
kommunikációval próbálja terjeszteni az idegenellenességet a társadalom körében. A
terrorcselekményekkel összekötött megélhetési bevándorlás veszélyes és igen erős negatív
attitűdöket alakíthat ki, főként az alsóbb rétegekben, és könnyedén a rasszizmus táptalajává
válhat. A megélhetési bevándorlás okai között valószínűleg az is szerepelt, hogy a Fidesz
népszerűsége csökkent, az időközi választások közeledtével pedig szüksége volt szavazókra,
így ezzel a szélsőjobboldali politikával próbált meg a Jobbik elől szavazókat elvenni, vagy
maguk mellé állítani. Emellett másik szempont pedig, hogy egyszerűen csak bizonyos
aktuálpolitikai kérdésekről szerette volna elterelni a figyelmet.
A kritikai diskurzuselemzés módszere segítségével láthattuk, hogyan alkalmazzák az elitek a
diskurzusokat a hatalom újratermelésére és fenntartására illetve a tömegek befolyásolására,
attitűdjeik megváltoztatására vagy új attitűdök kialakulására. Remélem kutatásom segített
abban, hogy átláthassuk a megélhetési bevándorlás mögött rejlő burkolt viszonyokat és
jelentéseket.
Leírás
Kulcsszavak
diskurzuselemzés