ARS DICTAMINIS - RHETORICA BONA ET UTILIS. THEORY OF LETTERS, EXAMPLES OF SAMPLE LETTERS AND COLLECTIONS OF LETTERS.

Fájlok
Dátum
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Debreceni Egyetemi Kiadó Debrecen University Press. 4032 Debrecen, Egyetem tér 1.
Absztrakt
Leírás
Since Antiquity Rhetoric, Ars Dictaminis and different types of Prose-Composition have great importance within education on the one hand, but on the other hand, we can see the different ways to localize Rhetorica within the canon oft liberal arts. Latest with Alcuin Rhetorica became the main point in practice in ruling. This means that knowledge of rhetorical precepts got part of the „educatio Regis”, and this we can see at least up to Eneas Silvio de Piccolominibus’ Tractatus de liberis educandi, written for Ladislaus Postumus (d. 23-11-1457). With the eleventh and twelfth century Ars dictandi got his place in educating persons who are specialists in „dictare”, formulating privileges, charters, epistles, and all other different sorts of empowering. With the Universities Rhetorica had his place in Faculty of Arts „Artistenfakultät” in there between Poetria and practice.  Studying for many students meant to get tools to be successful in princely chancelleries, Episcopalian and town (urban) administrations. There exits many examples to give us a survey to the different ways of teaching and gathering examples for „how to write” the different sorts of texts-documents in political communication. Here we can see an examples from the third and fourth decade of the fifteenth century, which combines theory (Brieftheorie/Ars dictandi), and examples. Because those examples show us the different themes, because we can see laypeople and clergy throughout all positions in society, and because we find mentioned places we can see the coverage in teaching and ruling. Finally yet importantly, we know by many examples of charters and letters how those compendia artis dictandi also could rule the script.
Az ókortól kezdve a retorika, az Ars Dictaminis és a prózai szövegalkotás különböző típusai egyrészt nagy jelentőséggel bírtak az oktatásban, másrészt az is megfigyelhető, hogy a retorika különbözőképpen volt elhelyezhető a szabad művészetek kánonján belül. Legkésőbb Alcuin-nál vált a retorika a gyakorlatban és a kormányzásban uralkodóvá. Ez azt jelenti, hogy a retorikai előírások ismerete az „educatio Regis” részévé vált, és ez legalább Eneas Silvio de Piccolomini Ladislaus Postumus (megh. 1457. 11. 23.) számára írt Tractatus de liberis educandi című művéig kimutatható. A tizenegyedik és tizenkettedik századtól az Ars dictandi helyet kapott a „dictare” szakértői, a privilégiumok, oklevelek, levelek és mindenféle más hatalmi iratok megfogalmazására szakosodott személyek nevelésében. Az egyetemek létrejöttével a retorika a bölcsészkaron („Artistenfakultät”) kapott helyet a Poetica és a gyakorlat között. A tanulmányban elemzett, a XV. század harmadik és negyedik évtizedéből származó kéziratok példaként szolgálnak arra, hogyan szervesültek a korabeli oktatásban az elmélet (Brieftheorie/Ars dictandi) és a minta-levelek. Ezek a példák ugyanis felvillantják nekünk a különböző témákat, láthatjuk a korabeli laikusokat és a papságot a társadalom minden pozíciójában, megtalálhatjuk az említett földrajzi helyeket, valamint feltárhatjuk a tanítás és a kormányzás közötti átfedéseket. Végül a sok oklevél- és levélminta alapján hangsúlyozottan megállapíthatjuk, hogy a vizsgált és hasonló compendia artis dictandi mennyire jelentős szerepet játszottak a korabeli szövegek megfogalmazásában.  
Kulcsszavak
Ars dictandi political communication Prose-Composition, Ars dictandi politikai kommunikáció retorika oktatás
Forrás
Hivatkozás
Gyűjtemények