Büntetőjogi dogmatika a Debreceni Ítélőtáblán a 20. század első felében

Abstract

A kiegyezést követően helyreállított magyar alkotmányosság lehetővé tette az áprilisi törvények szellemében a polgári államberendezkedés kiépítését, és jogrendszerünk polgári értelemben vett átalakítását. Jogrendszerünk 19. századi modernizációs törekvését két tényező hatotta át. Egyrészt a neoabszolutizmus időszakában bevezetett – mértékekkel haladóbb – osztrák jogot az Ideiglenes Törvénykezési Szabályok nagyrészt elvetették, azonban az osztrák jog a magyar bírói gyakorlatban számos helyen tovább élt, így annak hatása a kiegyezést követően is megfigyelhető. Másrészt az egyes jogterületek kodifikációja eltérő ütemben haladt, így a büntető és anyagi magánjogot átfogó kódexek sem egy időben készültek el.