Kutatásommal arra keresem a választ, hogy vajon a gazdasági növekedés társadalmi mobilitásra és jövedelmi egyenlőtlenségre gyakorolt hatása függ-e az intézményekbe vetett bizalomtól, és ha igen, akkor hogyan függ tőle. A kérdés megvizsgálásához a hipotézist két állításban fogalmazom meg: (1) A gazdasági növekedés társadalmi mobilitásra és jövedelmi egyenlőtlenségre gyakorolt hatása függ az intézményekbe vetett bizalomtól. (2) Az intézményekbe vetett bizalom függvényében a gazdasági növekedés növeli a társadalmi mobilitást és csökkenti a jövedelmi egyenlőtlenséget. A hipotézis teszteléséhez többszörös lineáris regressziókat futtatok le négy intézményekbe vetett bizalmi változóra vonatkozóan, és azt találom, hogy az eredmények a hipotézis 1. állítására vonatkozóan bizonyítékot szolgáltatnak, azonban a hipotézis 2. állításában megfogalmazott elvárások nem teljesülnek. Minden szignifikáns eredmény esetében ugyanaz a tendencia figyelhető meg: van egy kritikus intézményekbe vetett bizalmi érték, amely alatt a gazdasági növekedés a társadalmi mobilitást növeli, a jövedelmi egyenlőtlenséget csökkenti, a felett pedig a hatás iránya megváltozik. Arra vonatkozóan, hogy mi áll a hipotézis 2. állítására vonatkozó eredmények hátterében a szakirodalom két lehetséges magyarázatát ismertetem, melyekkel a változók közötti nemlineáris kapcsolat vizsgálatának fontosságát emelem ki. Összességében kutatásom eredményei arra utalnak, hogy a gazdasági növekedés társadalmi mobilitásra és jövedelmi egyenlőtlenségre gyakorolt hatása valóban függ az intézményekbe vetett bizalomtól, ugyanakkor egyszerű lineáris összefüggésnél sokkal összetettebb kapcsolat van a változók között.