Az atherosclerosis, vagyis az erek elmeszesedése hazánkban egyre gyakrabban előforduló kóros jelenség a fiatalabb korosztály körében is. Ennek okai a nyugati társadalomnak megfelelő zsír- és szénhidrátdús táplálkozás, és a következményes elhízás, az egyre fiatalabb korban megkezdett dohányzás, valamint a mozgásszegény életmód. Diplomamunkámban az egér, patkány és nyúl kisállat modellek atherosclerosissal összefüggő kutatásainak eredeményeit foglaltam össze, kitérve a zsírdús tápszerek atherogen hatására, a zsír és szénhidrát metabolizmusban résztvevő enzimek és receptorok genetikai módosításának következményeire. Az egerek (Mus musculus) széleskörben elterjedt kísérleti állatok az atherosclerosis tekintetében, ugyanis könnyen szaporíthatóak, relatíve kicsi a fenttartási költségük, és a genetikai állományuk ismeretében könnyen módosítható a genomjuk. Azonban a diétával való zsír terhelésre kevésbé reagálnak, ugyanis nem expresszelják a koleszterin-észter transzfer proteint, ellentétben az emberrel. A patkányok (Rattus norvegicus) hasonló lipidmetabolizmussal rendelkeznek, mint az egerek, de nagyobb testméretük miatt könnyebben végezhetőek el rajtuk a laboratóriumi mérések, noha a diéta indukálta atherogenesis szintúgy nem jellemző rájuk. A nyulakban (New Zealand White, Japanese White) lezajló atheroslcerosis hasonlít leginkább az emberben látott folyamatokhoz. A nyulak rendelkeznek koleszterin észter transzfer protein aktivitással, a lipoprotein profiljuk közelít a humánhoz, és nagy mértékben reagálnak a táplálék megnövelt zsír és koleszterin tartalmára.