2009 szeptemberében követéses vizsgálat indult a Debreceni Egyetemen tanulmányaikat akkor kezdő, elsőéves magyar és angol nyelven tanuló orvostanhallgatók körében annak vizsgálatára, hogy a tanulmányokkal járó megterhelés hogyan és milyen mértékben változtatja a hallgatók lelkiállapotát, lelki egészségét. A korábbi adatfelvételek során megállapítható volt, hogy az orvostanhallgatók lelki egészsége jelentősen romlik a második évben az első évhez képest. Ugyanakkor a pszichés terheléssel való megküzdéshez az orvosképzésben résztvevő hallgatóknak egyénileg kell támogatás után nézniük, nem kapnak ehhez szervezett segítséget. Ennek a helyzetnek a javítására 2012 januárjában féléves, 30 órás szabadon választható kurzus meghirdetésére került sor első és másodéves, magyar nyelven tanuló hallgatók számára, amelynek célja a kezdő hallgatók segítése volt a tanulmányokkal való megbirkózásban. A kurzus témái közt szerepelt a tanulmányok és vizsgák során alkalmazható relaxációs technikák áttekintése és gyakorlása, a tananyag strukturálásának lehetőségei, az elmetérképek alkalmazása, a priorizálás és súlyozás fontossága, az időgazdálkodás módszerei, a vizsgadrukk kezelése szimulált vizsgahelyzetekben, valamint a kognitív- és sématerápia alapelveinek bemutatása, a kognitív torzításoknak a teljesítményre kifejtett hatásának ismertetése, illetve az erőforrások vizsgálata önismereti játékok segítségével. A kurzust két, jelentős oktatási tapasztalatokkal rendelkező, orvos végzettségű oktató tartotta. A kurzus megkezdésekor, illetve annak zárásakor is kérdőíves felmérés történt, amelynek eszköze a fentebb említett követéses vizsgálatban alkalmazott kérdőív rövidített változata volt, melyet a hallgatók jeligével láttak el, ennek révén lehetőség volt a hallgatók kurzus előtti és utáni állapotának egyénenkénti megítélésére is személyazonosságuk feltárása nélkül. A résztvevők közül 15 hallgatónak volt értékelhető kérdőíve kurzus előtt és után is, közel fele-fele arányban nők és férfiak. Az eredmények alapján a kóros mértékű pszichés stressz (p=0,006) és a dependencia (p=0,007) átlaga a kurzus végére szignifikánsan csökkent, a dinamikus önbizalmat jellemző koherencia-érzés átlaga szignifikánsan nőtt (p=0,001). A depresszió és szorongás csökkent, de ennek mértéke nem volt szignifikáns. A speciálkurzus növelte a hallgatók megküzdési kapacitását.