A rendszerváltozást követően a visegrádi négyek országai piacgazdaság szerint kezdték saját gazdaságukat működtetni, amely működésnek elengedhetetlen része a hatékony tőkepiacok megléte. A fejlett gazdaságokban a tőkepiacokon Fama és French egy három-, majd ötfaktoros modellt alkotott meg, amely kiválóan magyarázza a hozamokat befolyásoló tényezőket. Ezen faktorokat a CAPM modell bétáján túl a méret, értékeltség, jövedelmezőség és beruházás faktorok adják. Kutatásomhoz a részvények keresztmetszeti elemzését alkalmaztam, amely elemzésen belül dolgozatomban az egytényezős portfólió analízist végeztem el. Ezen módszer segítségével megállapítottam, hogy a fent említett faktorok statisztikailag is kimutatható többlethozamot képesek-e biztosítani. A vizsgálatom során üzleti ciklusokon átívelően 18 éves időtávon vizsgáltam a részvénypiaci hozamokat. Eredményeim azt mutatják, hogy a méret faktor portfólió súlyozástól függetlenül szignifikáns többlethozamot és alfát termelt, amely alapján a vállalati méret erősen befolyásolja az elérhető részvényesi hozamokat. Értékeltség faktora súlyozástól és a béták figyelembevételétől függően szignifikáns többlethozamot eredményezett, ami a kedvezőbb értékeltségű vállalatok piaci portfólióhoz viszonyított felülteljesítését jelenti. A jövedelmezőség faktor esetében a fejlett piacokkal ellentétes módon nem volt kimutatható többlethozam a vizsgált időszakban. Végül a beruházás faktor esetében értékeltséghez hasonlóan bizonyos körülmények között jutottam csak szignifikáns eredményre.