A dolgozatom témájául szülőfalum ivóvizeinek vizsgálatát választottam. Nagydobrony (Ukrajna, Kárpátaljai terület) a Beregi-síkság kárpátaljai részén fekvő, több mint 5500-as lélekszámú település. Itt az emberek kivétel nélkül rétegvizet isznak, aminek minősége nem feltétlenül megfelelő. Ezt a helyzetet tovább rontja a csatornázottság hiánya és a nagymértékű mezőgazdasági, állattenyésztési tevékenység is. Ezért tartottam fontosnak, hogy rávilágítsak erre a problémára. A nitrát (NO3-) a salétromsav anionja, a természetben nagyon elterjedt. Megtalálható a talajban, a vizekben. A növények nagy mértékben használják az élethez szükséges fehérjék szintézisére, így közvetve az ember számára is fontos. Azonban nagy mennyiségben felhalmozódva károssá válik. A szennyezés elkerülése érdekében a legegyszerűbb a megelőzés. A vizsgálatokat a baktai Kárpátontúli Agráripari Termelési Intézet talajtani és agrokémiai laboratóriumában végeztem el. A nitrát-tartalom mérésére egy V-150 MИ típusú műszert használtam. Ez egy nitrát-ion szelektív elektróda segítségével viszonylag gyorsan, pontosan adja meg a minta nitrát tartalmának mértékét. Amikor lehetőségem volt rá, megmértem a vizek vezetőképességét és pH-ját is. A vezetőképesség mérésére a WWT Cond Level 2 típusú eszközt, a pH érték meghatározására pedig a WWT pH-Ion Level 2 nevű műszert használtam. Ezek a műszerek is hasonló elven működnek. Emellett elvégeztem még a mintákon egy csíranövény-tesztet is. Ez egy viszonylag egyszerűen elvégezhető teszt, ami azt mutatja meg, hogy az adott minta milyen hatással van a növények növekedésére. Ezt a módszert úgy végezzük el, hogy mustármagokat csíráztatunk 3 napon keresztül a mintákkal illetve egy desztillált vízzel (kontroll) megnedvesített szűrőpapírkarikákon. Attól függően, hogy a kontroll csírákhoz képest mekkorák lesznek a mintákon nevelt csírák, a víz lehet serkentő, vagy károsító. Az eredmények további kiértékelésére a mintavételi pontok 150 méteres környékén megszámoltam a melegházak és fóliasátrak számát, mivel a talajba történő műtrágyabevitel ezeken a területeken a legnagyobb, a minél nagyobb termés elérése érdekében. Tehát feltételeztem, hogy a környéken lévő magas fóliasátor illetve melegház szám magyarázza a magas nitrát illetve egyéb szennyező anyagtartalmat is. Az eredményeim nem túl bíztatóak a település nagy részére nézve. Bizonyos szintű területi eloszlást tapasztaltam, ami alapján Nagydobrony területének nagy része jóval határérték feletti (50 mg/l) nitrát értékekkel rendelkezik. Az északi területeken bíztatóbb a helyzet, ott inkább 50 mg/l alatti értékeket tapasztaltam, amit magyaráz a melegházak, fóliák alacsonyabb száma. A délebbi területeken a helyzet nem ennyire bíztató, hiszen ott nagyon extrém (jóval 200 mg/l) fölötti nitrát tartalommal is lehet számolni. A fóliák magasabb száma itt is magyarázattal szolgálhat ezekre az eredményekre. Megfigyeltem továbbá, hogy a település legkeletibb és legnyugatibb pontjain nagyon alacsony értékeket kaptam, amire magyarázat lehet az, hogy azok a részek később váltak lakott területté. Azokban a mintákban, amelyekben magas volt a nitrát tartalom, szintén magas vezetőképesség értékeket kaptam. Ez további szennyező anyagok jelenlétét feltételezi, tehát érdemes lenne tovább kutatni ezt a területet ebben a témában.