Az acut coronaria szindróma (ACS) egy akut mellkasi fájdalommal járó életet veszélyeztető kórkép, mely napjainkban kimagasló gyakorisággal fordul elő. Az ACS laboratóriumi diagnosztikájának régebbi markereit, mint a kreatin-kinázt (CK), a CK-MB-t és a mioglobint, mára a kardiális troponinok váltották fel: I (cTnI) vagy T (cTnT). A cTnI és cTnT mérő módszerek lehetnek analitikai teljesítőképesség szerint sokfélék. A magas szenzitivitásúak (high sensitive-ek, hs), melyek mára a kardiológiai irányelvek szerint elsődlegesen ajánlottak, definíció szerint: 1. Az egészséges populáció 99.percentilisénél CV<10% teljes pontatlansággal mérnek. 2. Az egészséges populáció 50-90%-ában kvantitálni tudják a keringő cTn-t. A tanulmány célja a különböző szenzitivitású cTnI módszerek módszerbeállítása, analitikai teljesitőképességük összehasonlító vizsgálata. A dolgozatban négy kereskedelmi forgalomban lévő cTnI mérő módszert, 1. ”ADVIA TNU”, (Advia Centaur XP, Siemens, Németország), 2.”VIDAS TNHS” high sensitive assay (VIDAS, bioMérieux, Franciaország ) 3. ”VIDAS TNU” (VIDAS, bioMérieux, Franciaország) 4.”Stratus TN” (Stratus CS, Siemens, Németország) vizsgáltunk. A Stratus TN alacsony tartományban lévő gyári kontrolljának „within” és „between run” variabilitását és a funkcionális szenzitivitás vizsgálata során az AMI „cut-off” értéknél mért pontatlanságát is 10% felettinek mértük. Így a Stratus TN klinikai alkalmazhatósági besorolását is „Irányelv szerint elfogadható” legmagasabb kategóriából „Klinikailag használható” alacsonyabb kategóriába soroltuk. A további három módszer (ADVIA TNU, VIDAS TNHS, VIDAS TNU) analitikai teljesitőképességét, klinikai alkalmazhatóság szerinti besorolását a gyártók által megadottakkal egyezőnek találtuk saját méréseinkben is. ADVIA TNU, VIDAS TNHS, VIDAS TNU, Stratus TN módszerekkel, ACS diagnózisú betegek mintáin mért cTnI értékek jól korreláltak. Az egészséges populáció 15%-ában tudtunk csak a high szenzitívnek tartott VIDAS TNHS módszerrel cTnI-t detektálni, a gyártó 50% feletti értékéhez képest, ami talán a referencia populáció megválasztásának különbségével magyarázható. Az irodalmi adatokkal egyezően, vesebetegekben VIDAS TNHS módszerrel emelkedettnek detektált cTnI értékek nem mutattak összefüggést a vesebetegség súlyosságával. Összeségében elmondható, hogy a vizsgált cTnI módszerek közül egyik sem minősül high-sensitive-nek, de az ADVIA TNU és a VIDAS TNHS analitikai teljesitmény szerinti klinikai alkalmazhatósági besorolása a legmagasabb „Irányelv szerint elfogadható” minősítésű.